Más is járt így? Ez második tinédzserkor vagy mi?
24 éves nő/lány vagyok. Annak idején a szüleim eléggé szigorúak voltak, vagy hát lehet jobb kifejezés, hogy megvolt és megvan a határozott elképzelésük arról, hogy nekem milyennek kell lenni és apelláta nem létezik/létezett.
Ha rajtuk múlt, elég keveset jártam szórakozni ahhoz képest, amennyit a barátaim. Pl csak és kizárólag nyáron, de általában mikor épp kezdett beindulni a buli, nekem mennem kellett haza, vagy pl. fesztiválra csak úgy mehettem összesen kétszer, hogy az utolsó napra mehettem le, soha nem engedtek el végig. Nem engedték sose, bár én mindig akartam, hogy vadabb frizurát vágassak magamnak, vagy mondjuk rózsaszín csíkokat festessek a hajamba vagy piercinget csináltassak. Nem dobolhattam, nem gitározhattam, kidobták a szaggatott csőfarmeromat, mert utálták ha szakadtnak nézek ki. Általában mindenre csak NEM volt a válasz, egyéb indoklás soha. Egyszer elszöktem bulizni, de jobbára inkább csak hazudoztam, meg szerencsém volt, mert a nagynénémék máshol laktak mint a szüleim és a barátaim is ottaniak voltak és ők mindig falaztak nekem, így mikor náluk voltam úgy hogy a szüleim nem voltak ott, akkor eljárhattam. Aztán jött egy időszak, mikor gyakorlatilag 90%-ban megakadályozták, hogy bárhová eljárjak. Mivel évvesztes vagyok és ötéves gimibe jártam, 20 éves koromig tartott az az időszak, hogy vagy azt csináltam amit mondtak, vagy látszatra azt csináltam, aztán ahogy tudtam suttyomban csináltam, amit én akartam.
Aztán félig kiszabadultam otthonról, elküldtek olyan helyre tanulni, amit ők választottak nekem. Az ország teljesen másik végébe kerültem, nem lett új társaságom, a régi messze volt és begubóztam egy időre.
Most pedig ott tartok, hogy egyfolytában azt érzem, hogy én annyi mindenről lemaradtam, amit tizenéves koromban kellett volna megcsinálnom és pótolni akarom. Az egyetem mellett rájöttem, hogy szabad vagyok, és senki semmivel nem tud már sakkban tartani, gondoltam egy nagyot, otthagytam az egészet, jó pénzt keresek helyette, most fogok 180 fokos fordulatot venni és megvalósítani a saját álmomat, és azt tanulni, ami engem érdekel de közben nem vagyok elégedett. Most még jobban vágyok azokra a dolgokra, amikre annak idején tizenévesen. Most, hogy van pénzem és nincs aki korlátozzon, bulikra vágyok, fesztiválokra, egy folytában felnyíratom a hajamat, olyan cuccokat veszek (miniszoknya, bakancs, szegecsek, neccharisnya stb), amikre tizenévesen vágytam, csak nem hordhattam, szóval tök úgy viselkedek, mint szerintem anno kellett volna... komolyan nevetséges, de tök élvezem, hogy hordhatok óvszert a pénztárcámban például és nem kell dugdosni meg ilyenek. A szüleim meg tisztára kivannak, hogy milyen gáz vagyok, nekem kosztüm kéne, irodai munka, meg lassan gyerek meg ilyenek... rendesen úgy érezem, hogy ciki nekik, hogy nem tudják mutogatni, hogy milyen rendes asszony lett a rendes kislányukból... Jó jó lenne gyerek meg mit tudom én.. De én el akarok még menni külföldre hátizsákkal, stoppolni szeretnék valahova, végig kenuzni a tiszát, végig részeges bográcsolni a nyarakat meg ilyesmi...
És ezek miatt úgy érzem magamat, mint egy hülye. Nekem már fel kellett volna nőni. És itt tartok... De úgy érzem, hogy ami kimaradt azt úgy szeretném... És hiába csinálom már nem olyan, mint akkor lett volna mondjuk 7-8 éve... és ez olyan szar. Volt még valakinek ilyen? Hogy lépett túl ezen az időszakon?
válasza:
válasza:Van akinek eljön egy ilyen második lázadókor. Én mondjuk tizenévesen is átéltem, megnövesztettem a hajamat, bakancs, fekete cuccok, persze folyamatos konfliktus volt az eredménye. Aztán ebből átkényszerültem egy társadalmilag sokkal elfogadhatóbb irányba, munkahely, mellette egyetem, tartós párkapcsolat és úgy általában ami ehhez tartozik.
Aztán egyszer csak elegem lett az egészből, szakítottam a barátnőmmel, minden hétvégén eljárok bulizni, vettem egy motort és tervezek felmondani a munkahelyemen ahol lehúztam az elmúlt 5 évet.
Ezt szülheti részben a szülők által megszabott életmodell/életpálya, de szerintem közrejátszik az is, hogy néha változásra vágyik az ember. Szerintem nyugodtan csináld még 1-2-3 évig, valószínűleg pár év múlva az az idő is el fog jönni, amikor majd a házasság/gyerek/ház témakör lesz a központban.
válasza: válasza:Jaj én is hasonló szülőkkel rendelkezek.Én is suttyomba csináltam meg 1-2 dolgot.
24 vagyok én is,és igazából megtehetem már azt,amiket anno tiltottak,ha meg is valósítok 1-2 dolgot én már rájövök,hogy ez most így 24 éves fejjel annyira kínos :(
Még a sulis dolog is hasonló,általánostól az egyetemig,nekem mindig ki volt kötve,hol kell továbbtanulnom.De hát elfogadtam...
Egyszerűen öregnek érzem magam!Engem se engedtek szinte soha.Most akár hajnali 4-ig csak táncolok szórakozóhelyen,de most meg azért nem oldódok fel,mer tudom,hogy rajtam kívül szinte mindenki 20 éves,vagy azalatti...
Nagyon vártam pedig,hogy eljöjjön végre az,amikor azt csinálhatok amit akarok.
Az öltözködést még én nem mertem megvalósítani.De a farmerról sosem fogok leszokni,az biztos.
Ha tehetném így öltözködnék:csak már öregnek érzem magam ehhez is :((((
Bár én néha szeretek csinosabb lenni,pl magasabbcipőt hordani,sminkelni pedig imádok...
Nem igazán tudtam túltenni még ezeken magam.Most kapcsolatom sincsen,a környezetemben sokan vannak tartós kapcsolatban,van aki szült is,férjhez ment.(de ez mindig is így volt.Már gimis koromban is minden barátnőmnek 3éves kapcsolata volt).Én később értem,és a sok tiltás miatt is csak 22 évesen lett először hosszútávú kapcsolatom.Na az se volt nekem való:D Pont azért,mert még mindig az első szerelmet kellene megélnem,holott az a hajó már rég elment.Volt pár kalandom 18-20évesen,rövidebb pár hónapos kapcsolatom is és azt sem tudom,hogy most mi lenne,ha hirtelen meg kellene valakivel állapodnom.Összeköltöznöm stb....Te jó ég...
Ja és még annyi,hogy 1-2 durvább buli után mindig megfogadom,hogy na nem ez nem nekem való már,kinőttem ebből...De aztán mindig rámjön a mehetnék.
Biztos sokan nevetnek most rajtunk:))))
Szerintem ne aggódj te se.Majd csak lesz jobb is és benő a fejünk lágya,vagy felnövünk:)
Negyedik nekem is ez van! Egyszerűen amikről lemaradtam és amilyen helyekre menni akarok, ott ilyen 16-17 évesek legtöbben... Nekem is akkor kellett volna ott lennem. :( A régi társaságomban úgy van, a fiúk ugye nagy részt maradtak ahogy voltak, de a lányok mind "felnőttek" és olyan ciki mikor találkozok valakivel és akkor így beszélgetünk, aztán mondjuk feljön valami fesztivál, vagy ruhadarab és akkor hát igen ő már ilyen nem tudom én mióta nem.. Én meg... Élénk narancssárga hajat akarok, végig tetováltatni a karomat, bakancsban ugrálni egy asztal tetején két feles után és énekelni a kedvenc számunkat... De hát a 24 éves fejemmel tizenévesek között...?
Most nézd meg, nekem ez lenne a kényelmes ideális állapot, amiben jól érezném magam: [link]
És akkor belenézek a tükörbe és látom a szarkalábakat meg a kezdődő nevető ráncomat, meg azt, hogy milyen "hamvas" kislányok mászkálnak így és szánalmasnak érzem magam.
sőt, az is hasonló, hogy azért én is szeretem a magassarkút, meg kicsit nőiesebb lenni... És akkor 16-17 évesen mit számított volna ha így nézek ki? Menni se tudtam a magassarkúban. A legextrább hely, ahova mentem az iskolai buli. Most meg mielőtt ennyire extrém hajat vágatnék, csak állok és arra gondolok, hogy mit csinálok ilyen fejjel, mert oké, hogy a magam ura vagyok a munkámban de néha találkoznom kell másokkal is meg komoly helyekre elmenni....
Nagyon szeretem a szüleimet de néha ilyen elkeseredettséggel vegyes dühöt érzek, hogy oké megcsinálhatnám mert nincs aki tiltsa, de már nem vagyok a gyerek akinek nem számít és most már ezért nem csinálhatom meg.
válasza:Fú ez nagyon szuper stílus :)))
Ha tudsz így kinézni,akkor mázlista vagy,azt jelenti rendben van az önbizalmad.Nekem ahhoz amit mutattam még sok kéne.Nekem minden álmom egy nagy rap buli vagy rap fesztivál,de az majd külföldön fog eljönni,csak addigra már 27 leszek :D hihi
Jó lenne ha lennének házibulik,ott szerintem nem tűnnénk úgy ki.Kár,hogy a fesztiválok és a specifikus bulik meg ritkán vannak!
24N
válasza:Ezt a dühöt én is érzem feléjük,s még hab a tortán,hogy nagyon öregek már a szüleim.Nyugdíjaskorúak..Míg az összes ismerősöm szülei épphogy 40körüliek,fiatalosak stb.
Sokat számít.
Ezekszerint nekünk hamar kell szülnünk,ha képbe akarunk lenni majd a gyerekeink világával.Na pont ezért necces ez a dolog.Vaaaaagy: szülünk később,de 20évvel fiatalabbnak fogunk csakazért is kinézni,és akkor a gyerek se fog panaszkodni ránk:)
Valahogy csak lesz!
Ja és egyébként a side-cut neked tetszik?Most szerintem k.jól néz ki.Olyan,hogy hosszú haj,de csak az egyik oldalon vagy megnyírva.Tehát simán áthajtod a hajad és akkor nem látszik.Nekem még ez tetszik,csak szerintem túl ritka hozzá a hajam oldalt :/
Ilyesmik:
Hát az én szüleim még mindig fiatalok. Anyám 18 volt mikor születtem, apám 20.
Most olyanom van, hogy az egész hosszú csak a teteje rövidebb valamivel, hogy fel is állíthassam, de ha kell le lehessen lapítani, de nem az igazi. Ha beindulok fel fogom nyíratni. És borzasztó bűntudatom lesz. :D
válasza:18,20? Hát akkor tök jónak kellene lennie...Akkor ők meg belül idősebbek...Korán fel kellett nőniük.
Szerintem csináltasd meg,mert addig úgysem nyugszol :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!