Teherbe estem ilyen körülmények között. (? ) Ti vállalnátok a babát?
5 éves kapcsolatomnak lett vége, lassan közel egy éve.
A szakítás után nem sokkal megismerkedtem egy fiúval, akivel nagyon megkedveltük egymást, de sokáig nem olyan erős kompromisszumokon alapult a kapcsolatunk, mint az előző párommal, mégis mindig egymás mellett kötöttünk ki.
Védekezés mellett teherbe estem, tegnap csináltam tesztet, holnap megyek a nőgyógyászomhoz. A párom szeretné megtartani, szeretne családot, jól keres és a szülei is minden támogatásukról biztosítottak.
Én még sem tudom mit tegyek... Abortusz ellenes vagyok, de most nagyon megijedtem és túl fiatalnak tartom magam 23 évesen arra, hogy ilyen szinten elköteleződjek. Az anyai ösztönök viszont már most megszólaltak bennem. Mit tennétek a helyemben?
Ezt csakis te döntheted el.
A szivedre és az eszedre, pàrodra hallgass!
Ne félj mindenki kibirta és örûljél neki, hogy a pàrod kitart melletted és a csalàdja is.
Amikor kb.50 éves leszel,akkor màr idejében nagymamàskodhatsz.
"ha 23évvel ezelőtt anyukád sem vállalt volna, akkor ma nem élnél."
Ez hülye megközelítés. Akkor megszületett volna egy másik család gyermekeként...
Szerintem nem idegenektől kellene várnod a választ, hanem a környezetedtől. Ha vannak szüleid, barátnőid, őket kérdezd meg, mert ők ismernek téged, az anyagi helyzeted, és a valós viszonyod a pároddal.
Mi hiába mondjuk, hogy tartsd meg, ha 2-év múlva szétmentek és a nyakadon marad a gyerek :S
A környezeted meg látja, mennyire erős/gyenge a kapcsolatotok egy gyerekhez.
Szerintem a kapcsolat erősségének ehhez semmi köze.
Nyilván ideális esetben a párok együtt maradnak. Na legfeljebb ez nem lesz egy ideális eset. Az emberek többsége nem ideális családba születik. A szülők elválnak, meghalnak, betegek, alkoholisták, szimplán csak nagyon szegények, stb., stb.
Azért fogy a magyar népesség, mert az emberek azt hiszik, hogy csak ideális körülmények közé szabad gyereket vállalni. Szerintem ez nem így van. És az átlalad fent vázol helyzet nem az, ami mellett tényleg ellenjavallt lenne a gyerekvállalás.
Az ember nyilván a legjobbat akarja a saját gyerekének, de csak jobb annak a gyereknek, ha egy szerető, bár csonka családban nő fel, mintha egyáltalán nem kap esélyt felnőni!
Nyilván ez nem egy ideális helyzet, de hát az élet nem is egy amerikai mozifilm. De szerintem a már megfogant életet ilyen helyzetben nem szabad elvetni.
Én megtartanám - mint ahogy meg is tartottam a kislányomat.
Nehéz volt, mert az egész családom ellenem volt, de mára elfogadták, és soha egyetlen percre sem bántam meg.
Mindenképp vállalnám!
Nekem 9 hónapos a lányom, 3 hete elveszítettük az édesapját... hirtelen szívhalál 27 évesen. :(((
Arra sosincs biztosíték, hogy együtt tudjátok felnevelni a gyermeket, de ettől még nem kell egy dobogó kis szívet megállítani.
Nem tartanám meg. Főleg, ha még fiatalnak is érzed magad ehhez, s ez igaz is. Jól érzed, neked még élned kell és még a kapcsolat is túl friss ehhez. Szerintem undorító esküvő és tervezés nélkül szülni. Ez az én véleményem. No meg a gyereknek is mit mondasz majd? "Nem terveztünk, de becsúsztál"
Ne legyél olyan, mint sokan mások...normálisan tervezz gyereket és ne szülj meggondolatlanul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!