Hogyan mondjuk egy a kislányunknak, hogy kistestvére lesz?
A párommal imádjuk,Ő a mindenünk és ez látszik is rajta...
Sokak szerint el van kényeztetve,de szerintünk ez nem annyira igaz.
Még nem jár oviba,majd 4-5 éves kora körül szeretném beadni,mert addig itthon leszek vele.Mindennap megyünk közösségbe,a barátnőit/barátait szereti,de amikor kérdezem tőle,hogy mit szólna egy testvérhez,akkor azt mondja,hogy nem szeretne testvért.
Eléggé akaratos,általában az van itthon,amit Ő szeretne,mindent megadunk neki,ezért nem tudom,hogy reagálna erre.
Tegnap is annyira kiborult este amiatt,mert mondtam neki,hogy megyünk fürdeni és emiatt nem nézhette tovább a mesét,hogy alig bírtam megnyugtatni és éjszaka is többször át kellett mennie a páromnak hozzá,mert nem volt hajlandó aludni.
Nem tudom,hogyha egy ilyen apróság ennyire megrázza,akkor mi lesz akkor,hogyha megtudja,hogy kistestvére lesz.
Először is szeretném közölni, hogy nem bántani akarlak titeket. Ha megbántottam valakit akkor bocs.
Hát pedig a leírtak alapján rossz irányba haladtok. Nem volt hajlandó aludni ezért átmentetek hozzá...majd megunja és elalszik! Igaz, hogy a gyereketek de gondolj már bele...idősebb lesz és egy kis hisztis gyerek lesz akit mindenki utálni fog. Amúgy gondolj már bele. 4-5 évesen menne oviba. 6-7 évesen meg iskolába...Szerintem ne legyetek ennyire engedékenyek mert később tényleg egy hisztis pic$a lesz akit utálni fognak a nyávogása, hisztije miatt. A hiszti teljesen normális a gyerekeknél de tudni kell felette uralkodni! Különben azt fogja hinni, hogy neki mindent szabad mert úgysem lesznek következményei. Rossz belegondolni, hogy akkor kamaszkorában mit fog csinálni. Szerintem sürgősen változtassatok!
A kérdésre visszatérve, szerintem csak egyszerűen mondjátok el, hogy tesója lesz. Mást úgysem tudtok csinálni.
Mégegyszer bocs ha valakit megbántottam.
A helyedben nem kérdeztem volna eleve, hogy mit szólna egy kistestvérhez - ennek a kérdésnek csak akkor lenne értelme, ha még nem lennél terhes, és csak gondolkodtok egy második gyereken.
Ilyen esetben - ha már útban van a következö - egyszerüen be kelllett volna jelenteni, hogy nemsokára lesz kistestvére.
Mellékesen tényleg meg kellene kicsit fognod a gyereket, mert így az ö életét nehezited meg, ugyanis se óvodában, sem iskolában nem fogják eltürni a hisztijét, és csak mindenhol ki lesz közösitve. A kistestvértöl függetlenül célszerü lenne óvodába járatni, mert különben lekésik arról, hogy megtanuljon közösségbe beilleszkedbe élni, ezt késöbb nem igazán lehet behozni.
négy gyereke anya
Attól még, hogy a többi gyereket szereti, el van kényeztetve. Pont az a lényeg, hogy ha már nem az lesz, amit ő szeretne, és nem ő lesz a középpontban, elszabadulhat a pokol. Képzeld el azt a jelenetet (ne adja az ég), hogy a hasfájós ordító kicsit próbálod valahogy elhallgattatni, megnyugtatni, elaltatni, ahelyett, hogy a nagylánnyal játszanál... Hogy fogja érezni magát? Jött ez a kis ordító valami, és elvette tőlem anyát. Sok gyerek ilyenkor kezdi utálni a testvérét, és kezd el direkt rosszalkodni, hogy egy kis figyelmet szerezzen magának is.
Szerintem már most el kellene kezdenetek időnként "kötelező programokat" csinálni.
Nos oké, hogy hisztis a gyerek, de az nevelhető, nem kell elnézni. Már egy 2! éves gyerekkel is sokat lehet foglalkozni ezen a téren, és 4 éves korára nem hatalmasodik el ennyire a probléma. Ahogy az egyik szülő is írta, meg kell húzni a határokat. Pl. este ha énekel, énekeljen. Nem kell bemenni hozzá, mert azért csinálja. Majd megtanulja másnap, hogy ez nem volt jó húzás, így nem fogja.
Ezzel nem a kérdezőt akarom bántani, megértem, hogy elkényezteti a gyermekét, de ezeket még az óvodába való beíratás előtt észre kell venni, mert ott viszont gond lesz majd emiatt a gyerekkel. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a hiszti gyermek személyiség függő is..ki jobban, ki kevésbé az. Az óvodában sem hisztizik az összes.)
Mondjuk azzal sem értek egyet, aki szerint félnek tőle a szülei és ezért gondolkodnak, hogy miképp mondják el lenni. Igenis a gyerekre is tekintettel kell lenni! Nem csak tények elé állítjuk és dolgozza fel ahogy akarja! Ezekből lesznek a sérült emberek, mert ennyi idősen még nem képes ezt úgy feldolgozni, ahogy egy felnőtt!
Szerintem azok a gyerekek viselkednek a legrosszabbul, akiket a szüleik meg sem hallgatnak, ahogy az előző válaszadók közül is úgy látszik nem egy van. A gyerekkel foglalkozás nem fontos kedves szülők?
Legelőször akkor fogja kivágni az "igazi hisztit", amikor azt érzékeli, hogy többet foglalkozol a kisbabával, mint ővele. Valójában szinte minden idődet a pici fogja lekötni, és őrá szinte semmi sem marad. Sem idő, sem erő.
Ezt hogyan fogod megoldani??
Ne haragudj, de elég baj, hogy ilyen a kislány... És ennek nem örülni kell, hanem sürgősen megnevelni!
Nem vagyok anyuka, szóval tudom, mindenki azt mondja, hogy "minek osztom az észt". Lehet, igaz is.
De hogy milyen lesz ez a gyerek később... Neki lesz rossz! Minden gyerek utálja a hisztis, elkényeztetett és nyafogós kicsiket, így nem lesznek barátai.
Nem fogja tudni feldolgozni soha, ha nem az van, amit ő akar.
Nincs még gond, nagyon kicsi még, könnyen lehet változtatni. De ez az "ő a család középpontja, mindig az van, amit ő akar" hozzáállás nem megfelelő!
Szerintem.
"Eléggé akaratos,általában az van itthon,amit Ő szeretne,mindent megadunk neki,ezért nem tudom,hogy reagálna erre. "
Az első gyereketek nevelését elrontottátok...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!