Anyám beleerőltetett egy beteg szerepbe?
Pár éve váratlanul megőrült, bár sose volt normális és elűzte apámat. Majd lelkileg addig nyimirgatott, amíg depressziós nem lette, zuhanni nem kezdtem a tanulmányaimban. Amikor kicsit is sikeres voltam és ezt látta rajtam megint elkezdett megtörni. Én ne legyek sikeres, most a második felvételimet rontottam el és amikor elkezdtem felkészülni és munkát keresni, a leg váratlanabb és lersze a legrosszabb pillanatban egyszer csak üresen találtam a hűtőt. (nem beszélve a folyamatos lelki bántalmazásairól.)
Most itt vagyok. Betegen, ismét megtörve. Pedig már szárnyalnék ha nem lenne mögöttem valami beteges erő. Ês 20 évesen érzem magam mentálisan, és helyzetileg ugyanúgy. És lersze kiszolgáltatva mint egy 10 éves kölyök. Megszakadt a kapcsolatom a külvilággal, és úgy érzem anyám erre megnyugodott. És bennem is jezd beállni egyfajta már régen jól megszokott, de egy ideig elveszített egyensúly amiben elvegetálhatok mint egy kifejlett. 20-on éves kisgyerek. Szobadíszként. Kapcarongyként. Akivel büntetlenül minden szemétséget megtehet amíg meg nem döglik végre.
De a hideg ráz ettől. Mocskosul ki akarok szabadulni ebből a lélekvesztőből. De amikor nekifutok folyton kigáncsol.
Biztosan nehéz elképzelni hogyan gyakorolhat ekkora hatást egy már felnőtt emberre az anyja..... De sajnos van ilyen.
Mit tegyek?
válasza:Nem te vagy a beteg.Anyád beteg, de nagyon.Tudod, mi lenne legegyszerűbb?A legközelebbi támadásánál te hívnád ki hozzá a mentőt!Ne sajnáld, vigyék be a pszichiátriára és kezeljék ki, talán rend bejön, de legalább nyugtod lesz, amíg bent tartják.
Esetleg iszik is?
Nincs ertelme orvost hivni. Egyenlore csak velem ilyen. Bar sokat kotekszik a kozlekedesi eszkozokon is.
Amig nem veszelyes nem tartjak bent. En meg max ugy johetek ki a dologbol, hogy meg viz sem lesz a csapban, vagy konkretan kidob a lakasbol.
Az mondjuk erdekes, h amikor kidobott beindult az eletem. De nagyon. Valami nagyon aranyos es szep es gazdag csaj nagymamajanal laktam volna, de vegul a nagyszuleimnel. 11 eve nem lattam. Bogracsoztunk a nagybatyammal. Stoppal jartam mindenhova. Igy felveteliztem. (a portfoliom nelkul) haverral sopronban meg a volt fesztivalra is bementunk. Megismertem egy csomo embert. Es egy csomo ember volt durvan segitokesz akikrol azt gondoltam leszarnak.
De "sajnos" most nem olyan durva a helyzet h okom legyen stoppolgatni, meg jol felszerelt turataskaval jarni a varost....
válasza:"És mondom, akaratom ellenére de keresem az egyensúlyt. És szépen lassan kiolok magambol mindent ami az elethez kell.
Korulbelul 3 hete nem mozduktam ki a lakasbol. Es ez..... Mar ugy nez ki igy van jol. Anyam boldog hogy moshat, fozhet ram. Melegen tartja a lyukamat, fizeti a vizet amivel zuhanyozok. Es csontsovanyan ugyan, hogy nehogy erore kapjak, de etelt is ad, hogy taplalhasson. Boldogga teszi, "
Ha rafináltan változtatnál a hozzáállásodon, ezt ügyesen kihasználhatnád.Az anyád fél, hogy elhagyod és nagyon beteg módon megpróbál téged minél tovább maga mellett tartani, gyerekként.Sosem fogj ezen változtatni, te viszont előnyödre alakíthatod a dolgot, ha ügyes vagy.Használd ki, hogy kiszolgál.
Ha mész valahova, tegyél úgy, mintha muszáj lenne, halaszthatatlan tennivaló és hitesd el vele, hogy szívesebben lennél az ő szoknyája mellett.
Talán sikerül.
Hát, azt hiszem, több tippet nem tudok adni neked.Az én anyám is hasonló.Nehéz vele, de próbálom kezelni a helyzetet.Remélem, mihamarabb sikerül megoldanom a gondjaim és messzire költözni tőle!
válasza:http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Gondolom ezt is te írtad!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!