Szerettek a nagyszüleitekhez menni hétvégén, vagy csak kényszerből látogatjátok meg néha őket?

Én egyik nagypapámat sem ismertem sajnos, az egyik mamám 9 éves koromban halt meg, ő rá emlékszem és szerettem is. A másik mamám 3 éve halt meg, az egész gyerek korom nyarait nála töltöttem, nagyon szerettem. Aztán ahogy nagyobb lettem kevesebbet mentem és ezt nagyon bánom. Most bármit odaadnék egy olyan napért mikor még gyerekként volt nekem! A 16 éves fiúnak üzenem, hogy ne vedd nyűgnek és kínnak a velük töltött időt mert lehet 10 év múlva ezt nagyon fogod bánni, szeresd őket amíg csak tudod!

Én szeretek a nagymamámhoz járni, viszont mi nem szoktunk sűrűn, egy évben háromszor kb. Kiskoromban sem voltunk többet, karácsony, húsvét, anyák napja és ennyi, szóval ezt szoktam meg. A nagymamám nagyon magának való, mindig örül, ha lát, ölelget, nagyon aranyos:). Viszont nem szokott beszélni. Meg sem kérdezi hogy hogy vagyunk vagy valami, ha mi kérdezünk, válaszol egy tőmondattal és kész. Ezt nem szidásként írom, csak ő egyszerűen ilyen, nem beszédes, és emiatt nem is nagyon ismerjük egymást, mert nagyon nehéz vele beszélgetni. Én szívesen meglátogatnám, de kiskoromban is olyan keveset vittek a szüleim hozzá, hogy most már furcsa lenne, ha beállítanék.