Mennyi idő után tud továbblépni az, akinek meghal a szerelme?

Szia!

Minden szerelem más.Azzal meg kell bírkózni, hogy a férje az egy külön fejezet volt az életében,és ragaszkodik a közös dolgokhoz(lakás,fotó,emlékek).Ha ő ezt külön tudja tartani tőled,akkor szerintem működhet a kapcsolatotok. Nyílván rosszul esik neked, hogy mindig a volt férjét emlegeti,szerintem ez nem annyira kedves tőle...Beszéld meg vele, hogy úgy érzed nem vagy neki fontos.Ne azt várd, hogy fontosabb legyél az elhunyt férjénél.Te lehetsz neki a legfontosabb, csak egy másik helyet foglalsz el az ő szívében...

Kolleganőm kicsivel több, mint 1 évig volt együtt a párjával, mikor a srác meghalt autóbalesetben. Előtte 1 hónappal költöztek össze. A kolleganőm kb. 9 évig gyészolt. Ezután egy másik kollegánkkal elkezdtek érdeklődni egymás iránt. 2 és fél éve együtt vannak. :)

A kolleganőm sosem fogja elfelejteni az elöző párját, nyilván fáj neki a történtek. EMlékét őrzi, bár nem fiókban elrakott képekben és nem a párja volt lakásában, de mindennap megemlékezik róla.

Tudod, ha az én párom meghalna, nem hiszem, hogy képes lennék továbblépni. Persze, lányom előtt erősnek kéne maradnom, de azt a mérhetetlen szerelmet, amit iránta érzek, nem hinném, hogy évek múltán arrébb tudnám "pakolni".

Én nem tudnék továbblépni. A férjem a lelkem másik fele.

Ő az életem.

30/N

Ebben azt talalom erdekesnek, hogy nem tudja ferje halalat feldolgozni, de 1.5 eve egyuttel veled.

szerintem nem csak hogy nem ugy szeret mint ferjet, hanem nem szeret elegge ahhoz, hogy veled tervezze a jovojet. SZerintem atmenetes vagy neki, ne legyen egyedul, stb.

Szerintem ez mindenkinél változó. Valaki könnyebben tud tovább lépni és van olyan is, aki nehezebben. Nekem is van hasonló tapasztalatom ezzel kapcsolatban. Én 19 évesen veszítettem el a páromat mai napig ismeretlen okból kifolyólag, ő 22 éves volt. Megviselt a dolog, összetörtem, úgy érzem, hogy az emléke örökké végig kísér az életem során, viszont több, mint 2 év kellett, hogy újra kapcsolatba kezdjek. Én is beszélgetek néha róla a párommal (együtt élünk) tudom, neki nem esik jól, viszont jól kezeli a dolgot és megért. Vannak pillanatok, főleg ha évforduló közeleg, akkor muszáj kicsit kibeszélnem a történteket és ezáltal picit megkönnyebbülök. Természetesebben ebből kifolyólag sokkal jobban féltem a páromat. Én csak azt tudom tanácsolni, légy vele türelmes és megértő. Tisztában vagyok azzal, hogy neked sem jó ez a helyzet, viszont egy bizonyos idő után változhat a véleménye! Kitartást!

21/N

Én nem gondolom, hogy csak egy pótlék vagy, a párod eljutott arra a szintre, hogy tovább kell lépnie, az élet nem áll meg, és ezt meg is tette, azzal, hogy Veled összeköltözött. De ha ilyen tragikusan hirtelen vesztünk el valakit, aki ráadásul a házastárs volt, nagyon nehéz, talán nem is lehet, teljesen elszakadni soha! Bár Hála az Égnek nem történt még ilyen tragédia Velem, remélem nem is fog, tehát nem tudom, hogy az idő segít e.. Az biztos, hogy szeret, hisz ezt bizonyítja minden nap, de Neked el kell fogadnod, hogy lehetséges, hogy soha sem fog tudni teljesen túllépni ezen! Adj Neki időt, az sokat segít, talán a párod esetében is! Megértelek Téged, biztosan nagyon nehéz Neked is! Beszélgessetek, hátha ki tudja adni magából a fájdalmat, és akkor könnyebb lesz Neki az elválás! Ezért igazán nem lehet neheztelni senkire!

Remélem sikerül megoldanotok, és boldogok lesztek!

Anya nővére 28 volt amikor hirtelen meghalt a férje.

Rá 2 évre összejött a gyerekkori szerelmével,lassan 10 éve hogy együtt is laknak,de a volt férj képe sosem fog eltűnni.Együtt mennek a sirhoz,van kitéve kép,és hasonlók.

Pedig kb 12 éve halott.

Jah,és gyerek csak a volt férjtől van,14 éves,nem akar másikat,pedig a pasi nagyon szeretett,szeretne közöset.

Házasodni szintén nem,árvaságira hivatkozik,de nem ez az igazság.