Volt már dolgotok nagyon sértődékeny partnerrel?
A partneremtől nem tudok személyes dolgokat kérdezni, mert mindent vádaskodásnak, meg "gyanúsításnak" vesz.
Néha van, hogy valami félreérthető nekem, mondjuk nemrég az, hogy akar-e nyaralni menni, mert nem vagyok biztos benne, hogy ő is akar. Most meg éppen azt, hogy jól értem-e, hogy tetszett-e neki régen egy ismerős lány, mert mondott valami félreérthetőt, és én félre is értettem ezek szerint. Szoktam tőle kérdezni néha ilyeneket, mert érdekel, hogy jól értem-e, hogy mit szeretne, vagy mit gondol a dolgokról. Kedvesen és komolyan szoktam kérdezni, nagyon szeretem őt. Mindig nagyon figyelek, hogy nehogy megbántsam.
Egyébként nagyon tündér, de ha nem tetszik neki egy kérdés vagy egy mondat, akkor rá sem lehet ismerni. Nagyon megbánt olyankor, és teljesen elszáll az agya, a végére már mindig úgy megijedek tőle, hogy sírnom kell, ami nem javít a helyzeten... Lassan belezavarodok, hogy most akkor tényleg ennyire hülye vagyok? De másokkal nem volt még soha ilyen problémám, a barátaimmal sem, pont hogy nagyon jól ki szoktam jönni másokkal, ezért sem értem. De vele soha nem tudom, hogy mikor robban már megint a bomba, és sose tudom, hogy már megint mit csináltam rosszul.
Már alig merek kérdezni tőle. Már úgy vagyok vele, hogy inkább nem is kérdezem meg amit tudni szerettem volna, mert nem tudom, mi lesz a reakciója. Szeretném, ha működne, de elmegy az egész életem a hőbörgésére. Nem szereti, ha valaki véletlenül nem azt gondolja róla, amit ő szeretne, és az neki "vádaskodás". De akkor miért nem válaszol egyszerűen, és akkor máris tudod, hogy nem jól gondoltad ezt vagy azt róla, nem...?
30 és 35 évesek vagyunk, én vagyok az első komoly kapcsolata, nincsenek barátai sem, szóval nem hiszem, hogy előttem valaki megbántotta, vagy gyanúsítgatta volna. Mondjuk az anyja és az apja elképesztően borzasztó emberek.
Hogy lehet jól kijönni ilyen emberekkel? És hogyan lehet kérdezni tőle, hogy ne vegye vádaskodásnak? Kérdeztem tőle is, hogy hogyan szeretné, hogy kérdezzem, de sajnos azon is berágott.
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Nem sértődékeny, hanem pszichopata.
Nem véletlen sajnos, hogy te vagy neki az első komoly (meg barátai sincsenek), valószínűleg másnak nem volt türelme elviselni a baromságait.
Semmit nem tudsz tenni vele, kivéve, hogy elmenekülsz, a saját érdekedben, mielőtt tönkremész (hiszen már kérdezni sem mersz! pedig kommunikáció nélkül nem működik egy kapcsolat!).
Mi lenne, ha problémát kellene megoldanotok, nem csak kíváncsiságból kérdezgetnéd, hanem komoly dologról lenne szó? Teljesen lehetetlen lenne! Így nem lehet döntéseket hozni.
Igazából neki kellene felismernie, hogy nem normális, ahogy gondolkodik, és szakember (pszichológus) segítségét kérnie, hogy emberi életet élhessen. Segítség nélkül soha nem lesz képes normális emberi kapcsolatra.
Ez a szomorú valóság.
30 évesen ne pazarolj éveket hőbörgésre és vádaskodásra, mert sokkal nehezebb normális párt találni, mint 20 évesen. És minél idősebb vagy, annál nehezebb lesz. Tapasztalatból beszélek, 31 évesen ismertem meg a férjemet.
válasza:Volt dolgom hasonló pasival, bár ő nem a kérdéseken sértődött meg, hanem egyéb dolgokon. Nála a sértődés abból állt, hogy nem lehetett vele beszélni utána, egyszerűen tett az emberre magasról, és még csak azt sem tudtam hogy mi baja van. Aztán amikor meg megmondta, utána hisztizni kezdett, komolyan, üvöltözés és hasonlók. 2 hónapig bírtam a pasival. Nekem is nagyon tetszett először, és nagyon megható volt, hogy elmesélte a gyerekkorát és hogy a szülei milyenek voltak, akik miatt ilyen lett. Azt hittem jó úton halad, hogy legalább kibeszélte magából, és nyitva áll az út afelé, hogy egy kölcsönös bizalomra és elfogadásra épülő kapcsolat legyen közöttünk. Rendkívül szeretetéhes is volt, ami nekem nagyon imponált :) De sajnos be kellett látnom a reakcióiból, hogy mindent támadásnak vesz, és ezen nem tud változtatni. Mondtam neki, hogy el kéne mennie egy pszichológushoz, mert ezért nincsenek barátai, és nője se nagyon volt. Hozzáteszem a pasi akkor 39 éves volt.
Szóval egy csúnya kirohanása után, ami során fejemhez vágta, hogy én kihasználom őt és önző vagyok (mert találkoztam a barátnőimmel és ezt nem jelentettem be neki előre, hozzá teszem addig 5 napja egyáltalán nem hívott és nem keresett engem) a kihasználásról meg annyit, hogy addig egy pizzát se vett nekem úgyhogy nem értettem miről beszél, mindezt üvöltve a telefonba. leraktam és eldöntöttem hogy hülye vagyok ha folytatom ezt a viszonyt. keressen magának egy pszichodokit. Aztán párszor még felhívott aznap, mindannyiszor üvöltött, én meg letettem. fél év múlva újra hívott, hogy persze azóta se talált senkit, és hogy találkozzunk, de nekem nincs ehhez kedvem és idegzetem.
Nézd, vannak ilyen emberek. nőben is és pasiban is. De akármennyire is tetszik egyébként, sajnos összeférhetetlenek. Gondolj arra, hogy ha komolyabban kellene egymásra számítanotok és egymásra támaszkodnotok, és mindannyiszor hadakozni kell az ő téveszméivel? ne viccelj, így nem lehet élni. Ha nem képes elhinni, hogy te nem az ellensége vagy, hanem a társa, akkor nem szabad vele együtt maradni. De ezt Te is nagyon jól tudod. Nehéz a szakítás, mert egyébként oda vagy érte, de muszáj lesz. Ja a másik, ha netán lenne egy gyerek, magad előtt láttad már hogy ordít a gyerekkel mert valamit nem úgy mondott ahogy neki tetszik? Hm? Mert te már tapasztalt felnőtt vagy, elvileg, el tudod magad érzelmileg szeparálni a pasitól és akár le is pereghet rólad amit üvölt, de egy gyerek erre nem képes. A gyereknek a szülő a minta, a példakép, és mindent elhisz amit mond. És ha a fejére ordít hogy egy mihaszna sz@rházi a gyerek, azt is elhiszi magáról... ezt ugye egy gyereknek se kívánja az ember, nemhogy a sajátjának. És még csak el se tudod tiltani tőle, ha te el is is hagyod mert eleged van. a gyereknek az apja marad, kötelező láthatással....
33/N
válasza:Ha én a te helyedben lennék, nem kérdeznék tőle semmit, tenném-venném a dolgom, mintha semmi sem történt volna. És figyeld a reakcióit...előbb-utóbb észreveszi hogy nem kérdezel tőle semmit. És megfogja kérdezni, hogy te miért nem kérdezel tőle semmit? És te ezen csak mosolyogj egyet, és csináld tovább a dolgodat.
Meglátod a hatást. De véletlenül se kérdezz tőle semmit! Ne haragból, csak ne kérdezz!
Az ilyen ember általában kötekedő és te a vitaalany vagy. Ebben éli ki magát. Ha kérdezgetsz tőle, az olyan, mintha megalázkodnál neki, legalábbis hasonló.
Ha semmiképpen sem jön be a változás akkor szakíts, mert tönkreteszi az életedet. Ennél sokkal jobbat is kapsz még 30 évesen is.
10:21-es, nagyon köszönöm, amit írtál, teljesen letaglózott, de igazad van. Nagyon jól leírtad.
Mindenki másnak is köszönöm.
Írjatok még nyugodtan, hasznos szembesülnöm vele, hogy milyen is ez a kapcsolat valójában...
válasza:Képzeld az én exem is ilyen volt, 13 évet húztunk le egymás mellett egyszer azon sérült be ,hogy meg mertem kérdezni mikor mehetek be hozzá látogatni a kórházba ,volt egy rutin műtétje a végén nekem kellett bocsánatot kérnem ,ha nagyon türelmes vagy sok évet kibírsz mellette, ha nem akkor szankcionáld ezeket a húzásait, egyszerűen hagyd faképnél ,hülyeségek miatt ne veszekedjetek.Sajnos nálam elérte,hogy bármi történt azért én voltam a felelős ő pedig mosta kezeit .
Mondom ha sérül az igazságérzeted ne hagyd magad,beszélj vele ,ha hisztizik továbbra is hagyd ott majd megnyugszik
,ha viszont ezek sorozatosan előfordulnak ne maradj mellette mert felemészt.Kitartás!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!