Mit tennétek ha öngyilkos akarna lenni a gyereketek?

Nagyon elgondolkoznék azon, hogy mit rontottam el, és többet nem csinálnám. Elmennék vele családpszichológushoz. Tehát magamban keresném a hibát, mert nyilván én tettem tönkre az életét.

De sajnos az ilyen szülők általában nem ismerik ezt be, csak védik magukat, és a gyereket hibáztatják, pedig nagyon álszent dolog. Ilyen helyzetben mindig a szülő a hibás.

Minden öngyilkossági kísérletet vagy szándékot komolyan kell venni!!!

Ha csak mondaná, hogy megszeretné tenni: elbeszélgetnék vele, hogy miért gondolja így és oda figyelnék a hangulatára. Ha súlyosnak látnám a helyzetet pszichiáter segítségét kérném!

Az öngyilkossági kísérlet mindig a figyelemfelkeltésre irányul! Ha megtenné akkor ott már kevés, a szülői elbeszélgetés! Szakorvos kell, akár kórházi beutalással.

A kisebbik fiam most erősen kamaszodik, régebben néha elhintette előttem, hogy legszívesebben öngyilkos lenne. Nézte a hatást. Kérdezgettem, hogy miért tenné meg stb. Elmondtam neki az is, hogy nekem mi a véleményem erről..

És biztosítottam arról, ha továbbra is mondogatja olyan komolyan fogom venni a kijelentését és szakemberhez viszem őt. Akkor elnevette magát, hogy csak hülyéskedett.

Én is biztos vagyok abban, hogy csak így próbált hatást gyakorolni rám! Ismerem őt annyira, hogy nem adná fel olyan könnyen.

Viszont nagyon oda figyelni arra aki szavakkal dobálózik.. Vannak előjelek.. az ördög soha nem alszik...

Ahogy Kondrád György: A látogató című regényében leírta:" az öngyilkosoknak néha elég egy fűszál, hogy abba beletudjanak kapaszkodni."

Szerintem egyaltalan nem csak a szulok hibaja,ha a gyerek ongyilkos akar lenni.Annyi mas problema is lehet az oka.A mai vilagban nehez a beilleszkedes is az iskolaban,vagy egyeb mas kozossegben.Vannak olyan gyekekek,akiket ez visel meg,vagy ha ki kozositik,nem baratkoznak veluk,vagy ijesmik.Vannak gyerekek,akik magukba zarkoznak,es nem mondjak el a szuloknek a problemajukat,nagyon jol tudjak titkolni.

A kerdesre valaszolva,en le ulnek vele oszinten beszelgetni,es el szorosabbra fuznem a kapcsolatot a gyermekemmel.Megbeszelnem vele,h kerjunk segitseget egy pszihologustol,h tu jussunk ezen a probleman,h oldjuk meg egyutt,es ereztetnem vele,h az o baja az enyem is.Ketten gyogyuljunk meg,hogy soha tobbe ne jusson ijen az eszebe,mert ez nem megoldas.Minden keppen meg beszelnenk a dolgokat.

"Szerintem egyaltalan nem csak a szulok hibaja,ha a gyerek ongyilkos akar lenni.Annyi mas problema is lehet az oka.

...

A kerdesre valaszolva,en le ulnek vele oszinten beszelgetni,es el szorosabbra fuznem a kapcsolatot a gyermekemmel."

Tehát nem volt elég szoros a kapcsolat. Igen, általában ez a gond, hogy a szülő éveken keresztül gyakorlatilag sz.rt a gyerekére, elvárások, stb., aztán amikor a gyerek reagál, akkor jön a tűzoltás. De akkor már néha késő.