9 év után még van remény vagy szülessek újjá?

9 éve élek együtt a párommaL, Két szintes házban, anyjával együtt. Felső szinten alszunk mindhárman, nekünk egy 8nm szobánk van. 14 év van köztünk.

PÁROM: 7 éve csak a saját magának fontos terveket valósítja meg, ház bővítés, ahogy neki jó, medence, mert ő arra vágyik, műhely, szerszámos kamra, kert, ahogy ő jónak látja, az én véleményemet nem kéri ki, de ha igen, akkor sem ad rájuk. A terveket anyjával vagy a barátaival beszéli meg. Velük megy el vásárolni, a számlákat velük intézi, szóval mindent. Nem szólhatok bele a pénzügyekbe. Én a listája utolsó helyén kullogok.

ÉN:Kértem sokszor, ne hagyjon ki engem sem, segítek neki, csináljuk közösen, ha már együtt lakunk, de NEM! Kértem, válasszuk szét a házat, hogy ne kelljen egy szinten együtt élni az anyjával, legyen külön otthonunk, ahová akár családot alapíthatunk és nevelhetjük a gyermekeket, de NEM! Kértem, a hét napból legalább egy napot töltsön velem, anélkül, hogy dolgozna, vagy késő estig kint lógna a barátja, de NEM.

ANYÓS: Az egész rokonsgáot ellenem fordítja, és hangosan beszólogat, nem támogata semmiféle "családteremtő projektet". (külön szintre költözés, legyen otthona a babának). Ha véletlenül a szárítóról leesik egy zokni, már zokon veszi és lehord engem egy haszontalan senkinek a rokonok előtt. Emiatt az egész házban csend van, suttogni kell örökösen, nehogy valamivel felhúzzuk az anyóst. Mindenki a páromnak azt mondja, "úristen, most mit fog ehhez szólni anyád?" "beszéld meg anyáddal". Pedig én is ott élek kint, de senki sem vesz emberszámba.

HÁZ: Párom barátai kedvük szerint közlekednek, akár használnak mindent amihez kedvük van. Főznek, a hütőből kivesznek ezt azt. Hogy legyen így saját meleg otthnom, ahová családot szeretnénk (párom is bizony ám), ha mindenki ki-be közlekedik? Nem szeretnék átjáróházat!

A lényeg: FOG MÉG VÁLTOZNI A PÁROM, VAGY HAGYJAM OTT? Vagy mit tegyek?

Itt a korábbi kérdésem, picit összecsapva:

http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__parkapcsolatok_..