Csak a sajnálat miatt érzem ezt? Normális vagyok?
22 éves lány vagyok, egy egyetemi csoporttársamat súlyos baleset érte. Bementem hozzá többször is,nagyon sajnálom, maradandó sérülése is lett.
De én azt hiszem nagyon megtetszett nekem, állandóan rá gondolok, mikor bent voltunk nála annyira tetszett, nagyon aranyos fiú.
Az a baj, hogy én egy 5 éves kapcsolatban élek (ami lapos, semmi nem jó már benne)
Nem tudom, hogy a sajnálat miatt érzek így a fiú iránt, vagy ezek lehetnek valós érzelmek?
(régebben is gondoltam már rá így többször, de most nagyon erősen érzem, hogy tetszik)
Normális vagyok? Más nem volt ilyen helyzetben?
Hát szerintem sincs köze a sajnálathoz ennek az egésznek. Csak az a baj, hogy nem érzed jól magad abban kapcsolatban,amelyikben élsz és már könnyebben észre veszel másokat.
Na,ezt most lehet nem így kellett volna megfogalmaznom,de nem tudtam másképp :)
épp ez a baj..most sajnálatból érzem vagy, vagy sem?
Nem tudom eldönteni, csak azt tudom, hogy állandóan rá gondolok.
Szemével lett gond ami maradandó, még nem biztos, hogy maradandó, de 90%:(
szerintem:
1. a kapcsolatot, amiben: "semmi nem jó már benne"
- le kellene zárni. Van ilyen, elmúlt - nem kell, nem szabad ragaszkodni rossz dolgokhoz.
2. Ápold, vígasztald, segíts neki.
3. Ha meggyógyult, majd lecsillapdnak az érzéseid,
jobban eligazodsz, tudni fogod, milyen érzés fűz hozzá.
Jobbulást kívánok! neked meg lelkierőt a vígasztaláshoz
Ha régebben is éreztél ilyet, akkor nem a sajnálat miatt van. A balesete csak felerősítette ezt az érzést. Sokszor csak elvagyunk egymás mellett, de nem egymással, közben gyakran eszünkbe villan valaki más... de lépni nem szeretünk, csak ha gond van, mert az ember alapvetően nem szereti a változást, biztonságra vágyik, és ezt az állandóság adja meg. Aztán történik valami, ami "felnyitja" a szemünket, rájövünk, hogy te jó ég, mit keresek én itt? Hisz máshol lenne a helyem... ha tegyük fel halálos kimenetelű lett volna a baleset, örök kételyekkel kellett volna élned, bizonytalanságban, mi lett volna ha... az okát nem is nagyon tudnád, csupán éreznéd, hogy valami nem kerek. Akkor is, ha később megtalálod a boldogságot. Nem adtál lehetőséget valaminek, ami működhetett volna, ezt bánnád tudat alatt. Most ez az esemény ráébresztett, hogy az ember halandó, rövid életű. Mi értelme, ha nem boldog?
Ő hogyan viszonyul hozzád?
Ha a kapcsolatod úgy érzed, menthetetlen a jelenlegi pároddal, akkor beszéljétek át a helyzetet, és váljatok külön, békében. Ezután, ha lezártad a kapcsolatot, esélyt adhatsz egy újnak. Lehet, hogy csak barátok szintjén működne a dolog, és több nem lenne, de ha másra gondolsz a kapcsolatban, akkor az régen rossz. Te döntöd el, hogy megmented-e a kapcsolatot, vagy sem, és belevágsz egy újba idővel. Beszéld meg a kiszemelteddel is a dolgot, persze ne azonnal, ne rohand le, figyelj az apróságokra, gesztusokra. Ebből láthatod, hogy őt mennyire érdekelné részedről valami komolyabb is.
A mostani kapcsolatoddal mindenképp kezdj valamit. Azt hiszem, szeretet és vonzalom nem lobbanhat sajnálat miatt. Az csak felerősítheti ezen érzéseket.
köszönöm szépen mindenkinek
Csak az a baj, hogy mostanában nem nagyon találkozunk. Talán ha hazaengedik elmegyek hozzá..
amúgy baráti a kapcsolatunk, nekem szokott panaszkodni, hogy nincs barátnője évek óta:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!