Miért lett divat, hogy a szülők a gyerekeikkel aljamelót végeztetnek?
Kedves kérdező te nem Magyarországon voltál főiskolás a 90-es években? Csak azért, mert én itt és nem én voltam az egyetlen, aki a nyári szünet legalább egy részét gyárban töltötte - alja munkával, szalag mellett, esetleg műszakban. Ugyanis anyukáéknak volt pénze albérletre, tankönyvre, zsebpénzre, de esze ágában sem volt (nemhogy pénze) megfinanszírozni a szigeten/EFOTT-on töltött egy hetet. " ha el akarsz szórni 50.000. HUF-ot egy hét alatt, keresd meg a rávalót"
Ez nem divat. Rohadhatsz otthon is egész nyáron (ha anyádéknak nem telik hülyeségekre)
Sajnálom, hogy ekkora indulatokat szültem, nem volt szándékos. Nem a munkát végző embereket véleményeztem, hanem magát a gyári szalagmunkát, nem kellene összetéveszteni a kettőt. Az, hogy valaki napi 8-10, de a túlórák miatt leginkább 12 órában egy szalag mellett ugyanazt a monoton mozdulatot végzi, és cserébe hazavisz maximum 60ezer forintot, úgy sz@r, ahogy van, szerintem nincs az az ember, aki önként dalolva végezné, ha nem lenne rászorulva. Igenis becsülöm azokat, akik a gyerekükért, családjukért mindezt végigcsinálják, de akkor is tartom, hogy a gyerekemet nem engedném ilyen lélekölő munkát végezni.
Egyébként nem származom gazdag családból, tanárok a szüleim, én pedig tolmács lettem, a munkám során jó néhány gyárban megfordultam, beszélgettem az ottaniakkal, szóval tudom, milyen a gyári munka.
Akik meg azzal ijesztgetnek, hogy nem lesz belőlem semmi, gyakorolgassák kicsit a matekot, írtam, hogy a kilencvenes évek elején voltam egyetemista.
Szerintem az elég baj, ha a többség csak akkor tudja értékelni a munkát, ha dolgozott.
Nekem soha nem kellett dolgoznom 18 éves korom előtt, de sokkal jobban beosztottam a pénzt, mint kereső koromban.
Számomra többet jelentett az, hogy az édesanyám megdolgozik a pénzért, és rám költi, minthogy én mire költöm a sajátomat. És a húgom is ilyen, ő is kiskora óta egy csomószor kérdezte anyut, hogy: "Ez biztos nem drága?"
Én gimi alatt soha nem dolgoztam, egyetem alatt is csak egyszer. Ugyanakkor a tanulmányaimban nagyon odatettem magam. A szüleimtől mindent megkaptam, "mindent a seggem alá toltak", ahogy a kedves válaszolók többsége mondja, kik igen büszkék magukra.
Most van rendes állásom, precízen elvégzem a munkám, és ahol tudok segítem a szüleimet. Úgy gondolom, a saját gyermekeimet is így fogom nevelni (NEM, nem az ingyenélésre), mert az a véleményem, hogy az ember előbb-utóbb úgyis bekerül a mókuskerékbe, mikor egy perce sem lesz, használja ki a nyári szünetét, amíg van neki. A tanulásban viszont ne legyen link, mert úgy tényleg rontja a saját jövőjét.
Teljesen korrektnek tartom az álláspontom, de ahogy elnézem a válaszokat, elég deviáns vagyok itt...
"és cserébe hazavisz maximum 60ezer forintot"
Azért ez elég szélsőséges megfogalmazás. Vannak olyan gyárak, ahol valóban ennyit fizetnek, de több az olyan, ahol azért jóval többet. Én pl gyári munkás vagyok, és havi nettó 100-150 ezer között kapok. Nem itt tervezem az életem, de mivel a szüleim nem tudják fizetni a fősulit, ezért nekem kell dolgoznom. (levelezős vagyok) De jó munkahely, szeretem is :)
21/F
Első 21:09
Nálunk ugyanígy volt. Sosem küldtek dolgozni, viszont azt keményen megkövetelték, hogy az iskolában teljesítsek. Már azért is csúnyán néztek rám, ha négyest vittem haza, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy csak ötöseim lehetnek. Szerintem egy gimnazista munkája a tanulás, nem az, hogy egy gyárban húzza az igát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!