Anyunak igaza lehet?

Én se veszekszek és nem adok ki magamból semmit. Szerintem nincs ezzel gond. Ha egyszer mégis neki állnék vitázni itthon mint ma is, mert nővéremmel összevesztem akkor anya azt mondta takarodjak be és kussoljak mert pofánvág. Úgyhogy inkább csöndbe maradok.

De családon kívül nagyon szeretek beszélgetni és kiállok az igazamért ha úgy adódik.

25/L

Nem lehet, hanem van. Nagyon káros benn tartani a feszültséget.

Nem muszáj feltétlen sírni és csapkodni. Próbálkozz más levezetési módokkal is.

Nekem például a futás vált be. De ne úgy képzeld, hogy elmegyek kocogni, hanem futok, ahogy bírok, az összeesés határáig. Aztán mély álomba zuhanok otthon. Egy próbát megér :)

Szerintem az egészségügyi kockázatnál sokkal nagyobb probléma, hogy ha mindig mindent benn tartasz, akkor egy idő után becsavarodsz, mert nem tudod kezelni a helyzetet. Akit belső gondok emésztenek, az kívül savanyú, mint a citrom. Látni ilyen embereket, azt hiszik, hogy képesek elrejteni a gondjaikat, de kiül az arcukra, fásultak lesznek.

Mit lehet ezzel kezdeni? Meg kell tanulnod kezelni a problémákat, hogy ne kelljen magadba fojtanod semmit. Ha sérelem ér, akkor ne magadban intézd el, hanem azzal, aki megsértett. Ne félj kiállni magadért.

Ha pedig végképp nem vághatsz vissza, vagy nem olyan természetű a dolog, akkor el kell engedni a könnyözönt, még ha nehéz is. Sajnos a sokáig benn tartott könny érzéketlenné tehet, és végül már akkor sem tudsz sírni, amikor valóban lenne rá ok.