Időpocsékolás, vagy rosszul állok hozzá?

Kérdező, különbség van kapcsolat és kapcsolat között.

Ebbe 5 évvel ezelőtt, 28 évesen kezdtél bele. Írod, hogy előtte 6 évig nem volt senki, tehát 22 évesen ment tönkre a 3. kapcsolatod amitt, mert őszinte voltál.

Más egy kapcsolat 22 évesen, amikor tengernyi időd van, és más 30 körül és felette.

22 évesen - a mai világban - korai az elköteleződés, főleg a férfiak részéről, sokkal inkább haverok, buli, Fanta.

33 évesen benne maradni egy teljesen meddő kapcsolatban - ne haragudj, nemcsak hülyeség, hanem önáltatás és öngyilkosság is. Ebben az életkorban már kell rendelkezni annyi ön- és társismerettel, hogy 1-2 éven belül el tudjátok dönteni, hogy akartok-e egymással élni, családot alapítani, vagy nem. Ha nem sikerül dönteni, az mindig nemet jelent. Főleg a férfi részéről, mert a nő általában reménykedik. Felesleges. Ha a férfi nem akarja magát elkötelezni, akkor ezt tudomásul kell venni és keresni mást, feltéve, hogy akarsz családot és gyereket. Mert 33 évesen nem engedheted meg azt, amit 22 évesen megtehetsz, évekig maradni egy sehova sem vezető kapcsolatba.

Lehet mondani, hogy a papír nem számít (egyébként szerintem ez nem igaz, mert akinek valóban nem számít, az aláírja), egy kapcsolatban 2 ember van, és ha a kérdezőnek fontos a házasság, akkor olyan pasit kell keresni, akinek szintén az. Kényszeríteni senkit nem lehet, de egy kapcsolatban nem árt, ha a férfinak és a nőnek azonos célja vannak.

Tény, hogy nem könnyű 30 felett párt találni, de sokkal jobb 33 évesen szakítani és újat keresni, mint 35, 37, 39, 40 évesen arra eszmélni, hogy még mindig nincs gyereked, és már nem is nagyon lehet (40 felett), a pasid meg éppen egy 25 évesnek csapja a szelet.

Írta valaki, és nagyon igaza volt, a kapcsolat elején kell tisztázni, hogy nem vársz a végtelenségig. Természetesen nem úgy megy, hogy a 2. randin megígéri valaki, hogy 2 év múlva elvesz. De azt tudnia kell, hogy ha komolyan gondolja veled, akkor vegyen el, ha pedig nem gondolja komolyan, nincs harag, de nem pazarolod az idődet. Szerintem ez korrekt. Hogy mennyire működik a kapcsolat, azt meg az idő dönti el.

Én ugyanezt végigcsináltam, mint te, 31 évesen ismertem meg a férjemet, és 33 évesen házasodtunk össze.

A barátnőm viszont több mint 13 éve ragaszkodik egy pasihoz, aki vele van ugyan, de nem akar összeköltözni sem. A barátnőm 37 éves és gyereket szeretne. Szerinted mennyi esély van rá, hogy a pasi hirtelen megkéri a kezét? Szerintem nulla. Ha már 8 éve lecserélte volna a barátnőm, még lett volna esélye. Most viszont egyre fogy az idő. Ha most lecserélné, még úgy sem biztos, hogy 40 éves kora előtt szülne, mert mire megtalálod, mire megismered, mire összejön a baba... Persze lehet úgy, hogy megismersz valakit és szándékosan teherbe esel a 2. hónapban (ha nincs annyi esze, hogy védekezzen), és akkor vagy elvesz a gyerek miatt (és mire megszületik, váltoik) vagy azonnal lelép - de ezt a verziót szerintem hanyagoljuk.

Összegezve: mielőbb sort kell kerítened egy nagyon őszinte beszélgetésre a jövőt illetően, és ha nem akar veled közös jövőt, akkor tovább lépni.

Olyan nincs, h egy nő nem talál magának pasit! A legjobb korban vagy! :) Ne vesztegess több időt ezzel a fickóval szerintem, ő már úgy érzi, h megégette egyszer magát a nőkkel, elvált, stb. Nem hiszem, h komolyabb dolgokra rá lehetne venni, és gyereknemzést is már a részéről megtette.

F/29

Úgy érzem, hogy leginkább magadban nem bízol, és csak ezért maradsz a mostani pároddal. Mert nem hiszel benne, hogy lehetsz valaki számára annyira értékes, hogy veled képzelje el az életét, együtt éléssel, gyerekekkel. Az a probléma, hogy ezt az eddigi kapcsolataidból szűröd le, hiszen ha eddig x pasi nem akart veled komolyabban tervezni, akkor a többi férfi miért akarna. Ez nem így van. Gondolkodj úgy, hogy eddig csupán rossz emberekkel próbálkoztál, olyanokkal, akik nem hozzád valóak, hiszen olyan nincs, hogy mindenkivel ki lehet alakítani komoly kapcsolatot, és ha ez nem sikerül, te vagyok a hibás.

Először építsd vissza az önbizalmadat, kerüljön helyre az önértékelésed, higgy és bízz magadban. Ha az ember igazán békében van önmagával, akkor nem fél az egyedülléttől. Ez egy öngerjesztő folyamat, és a körülötted levők is látni fogják és érezni, hogy pozitív irányba változtál. Egy férfi megérzi, ha egy nő kétségbeesetten próbál párt találni, és azt is, ha nem tartja magát sokra. Ha ezeken tudsz változtatni, akkor találhatsz párt.

A legjobb az lenne, ha leülnél komolyan beszélgetni a pároddal. 5 év nem kevés idő, ennyi idő alatt, már ki kellet volna alakulni, hogy hová tartotok. Ha nem akar elköteleződni, az is jelent valamit, de semmiképpen sem azt, hogy baj van veled, hanem egyszerűen csak nem illetek egymáshoz. Hidd el, hogy sokkal jobb lépni valamerre, mert akkor úgy érzed, te tettél valamit, és nem csak vársz, ameddig már késő lesz változtatni. Hiszen most sem vagy boldog, és ha vele maradsz, nem is leszel. De ha lépsz, akkor még megvan az esélyed, hogy boldog párkapcsolatod legyen.

Szurkolok neked!!

vagy*.. elnézést az elírásért.

10:54-es

*De valamit elfelejtettél, azt, hogy már megpróbáltam továbblépni, de nem volt eredménye.

Nem felejtettem el. :) De ha ebből indulnék ki, akkor azt mondanám, hogy temesd el magad, mert már semmi esélyed az életben, hiszen a jelenlegi párod nem adja meg, amire vágysz, másik párra meg semmi esélyed.

Én ebben nem hiszek. Attól, hogy 8 hónapja egy társkeresőn, több százezer emberből 3-mal nem jött össze, még nem jelenti azt, hogy reménytelen. A társkeresőn a jelentkezőknek kb. 10%-a keres párt komolyan, de lehet, hogy még annyi sem. Többségük unatkozik vagy valóban csak kalandot keres, vagy csak vaktában "lövöldözik" a párkapcsolata MELLETT, ahogy te is tetted. Sok olyan is van, aki ugyan egyedül van, de annyira be van zárkózva, hogy még ha talál is valakit, akkor se mert kapcsolatba kezdeni vele. Szóval elég necces szerintem.

Szerintem a társkereső csak úgy ér valamit, ha max. 2 levél után találkozol a jelölttel, nem pocsékolsz rá időt, ha nincs értelme. Ha hetekig levelezgetsz, nagyobb esély van rá, hogy átver (írni bármit lehet), és te magad is átverheted magadat azzal, hogy beleképzelsz olyan előnyös tulajdonságokat ismeretlenül, amik nincsenek is benne. Elképzeled az ideálodat, és annál nagyobb a csalódás.

A hétköznapokban rengeteg, több száz emberrel találkozol személyesen (csak egy nap alatt!), és csak 1-2 olyan akad köztük, akit vonzónak találsz. Szerinted mekkora az esélye, hogy a társkeresőn 3-ból egy bejön?

Ha már társkeresőzöl, csak úgy van értelme, hogy 1, max. 2 levél után minél több emberrel találkozni (akár több százzal), és aki szimpatikus, azzal tovább "barátkozni". Ha egymásra kattantok, lehet randizgatni, de lesz, aki esetleg barát lesz, de több nem. Aki pedig nem akar személyesen találkozni, az nem gondolja komolyan a társkeresést, és 50 levél után sem akar majd találkozni.

Amúgy aki kapcsolat mellett társkeresőzik, az is a komolytalan kategória nálam. Nem beszélve arról, hogy tisztességtelen is, a pároddal és a jelentkezőkkel szemben is. Amíg nem vagy szabad, baromi nehéz lenne közel kerülni hozzád, ráadásul rólad is feltételezhető, hogy csak kalandot keresel, mert van kapcsolatod. (Ez akkor is így van, ha nem publikálod - mellesleg ez esetben eleve hazugsággal kezded az ismerkedést, szóval ne csodálkozz, ha nem jön össze.)

Ahhoz, hogy tovább tudj lépni, fel kell számolni a jelenlegi kapcsolatot, és tiszta lappal, új reményekkel indulni. De dönthetsz úgy, hogy nem akarod, és akkor nem változik semmi, legalábbis egy ideig.

Amúgy tényleg nehezebb 30 felett társat találni. De nem lehetetlen, és még mindig könnyebb, mint 35 felett...

Engem nem zavar, ha a nő kicsit idősebb nálam és pl a te korod még nem vészes az enyémhez képest. Kellően érett vagy mint testileg, mint szellemileg. Mondjuk olyan nővel nem kezdenék akinek már gyereke is van, de te még nem vagy annak mondható ha jól olvastam a leírásod.

F/29

Kedves kérdező!

Teljesen megértelek. Ahogy írod, majdnem feleslegesnek tűnik erről beszélni a pasival, mert le fog lépni, ahogy a többi. De nem azért mert sietteted, hanem mert tényleg nem akar többet mint ahol most tartotok. Ettől függetlenül egy próbát mindenképpen megér. Aztán ha lelép, legalább tisztán látsz. Én is voltam ilyen cipőben, és nem bántam meg hogy végül szakítottunk. Szóval egyenesen el kell kezdeni mondani, hogy drágám, én előbb utóbb gyereket szeretnék, és összeköltözni, stabil kapcsolatot, ahol számíthatok a pasira akivel együtt vagyok. Én úgy érzem, hogy neked ez nem megy, de mielőtt tovább lépnék, gondoltam megkérdezlek, mi a véleményed. erre majd mond valamit. vagy gondolkozik. De azt is lehet mondani, hogy nyugodtan gondolkozzon, de közben lazítsatok a kapcsolaton, mert te tényleg komoly hapsit szeretnél magad mellé. Szerintem ez így teljesen jól hangzik egy pasinak, mert megvan a választási lehetősége, és nincs is leteremtve hogy milyen gané egy alak.

Eltelik kb 1 hónap és ezalatt meg fogod látni hogy lép-e valamit vagy nem. ha nem, akkor egyértelműen nem kellesz neki.

Egyébként nagyon édes az előző 29/F hozzászóló, hogy pasit bármikor lehet találni :) na igen, de nem mindegy hogy milyet :) a jelentkezők fele nem tetszik, a másik része nős, a maradék kevés agyilag nem passzol, aztán persze van akinek én nem tetszem... na erről ennyit.

Aztán ha így van kedves kérdező, hogy változtatni akarsz, gyere velem pasizni :) én is 33 vagyok :)

"a jelentkezők fele nem tetszik"

A válasz írója 83%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 13:05

Már bocsi, de akkor te még mindig elég válogatós vagy! :)Vagy nézhetjük igényességnek is, de 30 felett a nők már ritkán választanak az alapján ki mennyire tetszik, tapasztalataim szerint inkább meg akarják ismerni az illetőt, h teljes kép alakuljon ki bennük.

Nem azt mondom,h alkudj meg/adj lejjebb az igényeidből hanem, h adj esélyt a férfiaknak és ne képek alapján, vagy az első találkozás alapján dönts játszik, vagy nem játszik nálad. Nem kioktatni akartalak és a kérdezőt se, én kérnék elnézést előre is, ha bármelyikőtök így érezte!

F/29