Nem éltem ki magam? Hagyjam el emiatt Őt?

Utolsó vagyok. Még valami: ha már most kiemeled, hogy ő nagyon szeret téged, az semmi jóra nem vezet.

Nem TE őrülsz meg érte, hanem fordítva. Gyaníthatóan az irántad való vonzalma vonz téged is benne, nem pedig ő maga. Nincs ebben semmi rossz, de ne keverd össze a szerelemmel.

Itt most írhatják azt hogy hagyd a kiélés és maradj a barátoddal, vagy hagyd ott és menj szórakozni, de ezt akkor is neked kell eldöntened hogy Te melyiket szeretnéd. Ember válogatja hogy van aki leélt egy életet mindenféle kiélés meg szórakozás nélkül és nem bánta meg, van aki meg pont az ellenkezője. Jelen helyzetben szerintem a szórakozás jobban "foglalkoztat", de ha gondoljátok együtt is megpróbálhatjátok ezt végigvinni, például menjetek el barátokkal bulizni mindketten, csináljatok hülyeséget mindketten, egy próbát megér, aztán vagy mindkettőtöknek jó lesz, vagy egyikőtöknek se, de az is lehet hogy fele-fele arányban ez is az is..azért még ő is nagyon fiatal, neki is kijár a szórakozás, lehet hogy úgy érzi nem szükséges neki, de lehet hogy ha elmennétek egyet bulizni akkor totálisan megjönne a kedve. Én is hasonlóan voltam, 16 után kezdtem bulikba járni, azelőtt csak mondtam hogy úristen hogy lehet ezt szeretni meg kb megvetettem mindenkit meg lek.rváztam mert mi értelme ott riszálni magad :D hát most kb én is ezt csinálom, például egy fárasztó hét után nagyon felemelő elmenni barátokkal bulizni, és addig táncolni míg bele nem szakadok, röhögcsélni míg be nem rekedsz..szóval egy próbát megér!:)

18/l

Nem azzal van itt a baj, hogy szeretnél még szórakozni. Ha csak ez lenne a baj, akkor szórakozhatnátok, bulizhatnátok együtt is.

Az a baj, hogy nem szereted annyira, hogy vele képzeld el a további életedet. Te is írtad, hogy ő jobban szeret téged.

Egy szerelmes emberben fel sem merül a szakítás gondolata, ha egyszerűen csak hiányzik neki egy kis szórakozás.

Nehogy azt hidd, hogy elítéllek! Nekem is volt egy hasonló kapcsolatom, egy évvel voltam akkor fiatalabb nálad. Szerettem, de nem olyan igazi nagy szerelemmel, ő már eljegyzést, összeköltözést akart, én meg még nem akartam magam lekötni. Rájöttem, hogy én még ismerkedni, bulizni akarok.

Én a szakítás mellett döntöttem és nálam ez nagyon jó döntésnek bizonyult. Később találkoztam olyannal, akivel tényleg, teljes szívből úgy tudtam dönteni, hogy vele akarom leélni az életem, aki mellett nincs szükségem szabadságra, mert vele vagyok szabad, még most is sok dolgot ki akarok próbálni, de már vele.

Nem tudom, a te eseted mennyiben hasonló az enyémhez és azt sem mondhatom meg, hogy dönts. De pár dolgot gondolj át: ha korlátozod magad mellette, bírni fogod-e, hosszú távon tényleg őt képzeled el magad mellé, vagy csak azért jó, hogy veled van, mert rendes és szeret, mit és milyen dolgok megvalósítását érzed most fontosnak, mennyire vagy biztos ebben a kapcsolatban?

"Önző k.rvának érzem magamat"

Mit szépítsük, az is vagy!

Találtál egy normális pasit, de te még meg akarod hágatni magad az egyetem összes bikájával...

Majd amikorra rájössz, hogy a többi pasi a közelébe sem ér,

addigra, már lesz egy másik csaja, aki majd megbecsüli!

Téged meg majd megüt a guta, de már elment a hajó...