Elköltöznél ebben az esetben?

Mért nem mész koleszba sokkal jobb megoldás lenne mint függeni a férfitól és ha vele szét mentek hova mész

visszafogadnak a szüleid felnött vagy nem lesznek kötelesek, van pénzed védekezni mert ha együtt laktok nagyobb esélyel csuszan be a baba.

17:36:" háát.. ennyi erővel sosem költözzünk el otthonról, mert mi lesz ha egyszer majd nem lesz munkánk és a férjem vagy bárkim kidob otthonról!"

Saját erőből meg kell teremteni az otthont (vagy legalább az albérletet kell tudnia fizetni, ha annyra sürgős elköltöznie), és nem egész életen át elvárni, hogy más tartson el... Sajnos még a mai világban is úgy gondolkodik sok nő, hogy a férfinak kötelessége eltartani. És cserébe nem mindegyik tesz valamit, csak azzal foglalkozik, hogy hogy néz ki, kozmetikusra/fodrászra/ruhák tömkelegére költi azt a pénzt, amit nem ő keresett meg. Persze vannak gazdag hapsik, akiknek pont erre van szükségük, hát ez esetben zsák+foltja, rendben van...

De egy átlag normális férfinek nincs ilyenre kapacitása.

Szóval jelen esetben a Kérdező 18 éves, azt írta nem megy felsőfokúra, tehát max 1-2 évet tanul még. (Gondolom érettségi vagy valami szakmai év...)

Ez még így rendben is, ha túlzott igények nélkül 1-2 évet a barátjánál él és nem élősködik, tehát utána elkezd dolgozni, és beszáll ő is a költségek fizetésébe. Tehát megveszi ami magának kell és a közös kaja+rezsiköltségekbe. (Hálából az előző évekért akár ő fizeti az egész rezsit, hisz a lakás árába nem szállt be és abba nem is kell, de így kompenzálható...) Bár gondolom egy hosszútávra tervezett kapcsolatban ez már kevésbé számít és valószínűleg a srác nem fogja elfogadni, hogy a teljes rezsit a lány fizesse, vagy akár csak a felét is. Na és ilyenkor szoktak elszállni a nők... ekkortól azt hiszik, hogy ez természetes, hogy továbbra is mindent a pasi finanszíroz, ők meg hülyeségekre tékozolják a maradék fizetésüket...

Nos, ilyenkor azt a pénzt el kell kezdeni félretenni későbbre, értelmes dolgokra, vidéki közös ház vásárlásra vagy leendő gyerek költségeire, vagy autóra ha kell... Ezekből a megtakarításokból összejön annyi pénz, hogy ha netán dob a kedves, akkor lehet belőle önálló lakást venni vagy albérletet fizetni. És ennek értelmében nevetséges a 17:36-as válaszoló kérdése... Kb mindent elmond róla, ő az aki az élősködő és költekező kategóriába tartozik, hogyha sohasem fogja tudni mi lesz ha bárki kidobja otthonról...

Én nem értem, miért ítélik el sokan azt, ha valakit éppen egy ideig eltart a párja, vagy valakije.

Sok minden történik az életbe, és pont az a jó, ha ilyenkor az emberek összefognak, segítik egymást, és nem azt nézik, hogy most ezt én adtam neked, te ebbe nem szálsz be.

Pl. Úgy is fel lehetne fogni, hogy ha a pasinak nem gond ez anyagilag, miért ne menne oda. Neki is lehet hogy segítség lenne, ha egyedül él. Mert lehet, hogy kényelmesebb lenne neki ha nem egyedül kéne vezetnie a háztartást. Pl. hétvégén főzhetne rá a kérdező, besegítene a takarításba meg ilyenek. És ez is számít, nem pedig csak a pénz.

Nekem is van/volt számtalan időszakosan munkanélküli ismerősöm. És nem azon kell problémázni, hogy ki tart el kit, amikor együtt él az ember a párjával, gyerekkel, de akár más rokon is lehet, akkor egy közös dolog van és a közösből arra mennek a dolgok, ami fontos.

Vannak olyan ismereőseim is, ahol a férfi volt, hosszabb távon munkanélküli, mégse csináltak problémát belőle.

De ismerek olyat is, ahol két nagykorú testvér él együtt, és csak az egyiknek van keresete, mert úgy jött ki. És egyelőre úgy is jó.

Nlunk pl. anyukám nem dolgozik, apukám azt szokta mondani, hogy így jobban járunk anyagilag is. Mert neki nem kell a háztartással foglalkozni, ezért valamivel többet dolgozik.

Meg van annyi önellátós dolgunk, amit így nem kell a boldba megvenni. És ezzel a kettővel jobban járunk így.

Ha ezen problémázunk, hogy ki tart el kit, meg nem kezeljük rugalmasan a dolgokat, sokkal kevésbé tudunk boldogulni, mert vannak akik pl. ezért mondanak le a tanulás lehetőségéről, vagy akár nagyon sok más jó dologról.

Pl. barátoméknál állandóan problémázás megy mindenen, nem rugalmasak, ezért nem jutottak el még magyarországon se sehová. Mert jajj ne látogassuk már meg a rokonokat, mert az milyen teher nekik, meg stb. Hozzánk se jöhetnek akármikor, mert hát ahhoz így, meg úgy készülni kell.

Pedig lehet, hogy neked nincs pénzed, de a rokonod akár el is tud látni ha elmész, hozzá. Miért nézné, hogy a másik mennyibe került neki, ha megteheti. Persze megkérdezem tőle, hogy mehetek e. Később ezeket visszekapja az ember, ha nem is ilyen formába, vagy nem is attól az embertől.

Az viszont fontos, hogy te is tegyél hozzá az együttlakáshoz valamit, pl. azzal, hogy kitakarítasz, vagy főzöl néha, ha van időd. Esetleg megcsinálsz egy sütit neki.

Ja és tényleg nem kötelessége, a szülőnek eltartani a gyerekét 18 éves kora után, se gyereknek a szülőjét ápolni, magához venni öreg korában.

Se a testvérnek megengedni, hogy nálunk lakjon, ha nincs más megoldás.

Csak alapvető emberi erkölcs szerintem.

Amikor azt mondja az anyukád ha elmész, hogy " ide mindig haza jössz, ha ellátogatsz hozzánk, és haza jöhetsz, ha baj van" az jó érzés.