Párom mindent felhánytorgat, mit lehet tenni ellene?

Én vagy azt csinálnám, hogy amikor veszekedik, és kezdi felhánytorgatni, akkor az előre összeszedett múltbeli tévedéseit rázúdítanám, hátha rájön milyen hülyeség a múlton rágódni. Vagy pedig amikor felhozza a múltat, fognám magam, bevonulnék egy szobába, bezárnám az ajtót, és hangosan hallgatnék zenét, de befele menet még közölném, hogy ha majd eszámolt tízig, és befejezte a múlthánytorgatást, akkor jöhet, addig nem vagyok rá kíváncsi.

Szia. Én vagyok a hosszan válaszoló. Én az én párom is olyan mint a tiéd. Amúgy imádnivaló, egy csodálatos ember, csak néha rájön az ötperces és akkor nem lehet elviselni. Tegnap kibékültünk. Nem bírom elviselni a gondolatot, hogy szakítsunk. Sohasem gondoltam volna, de tényleg annyira szeretem, hogy nem bírnám elviselni, ha elveszíteném. Szerintem a kapcsolatunk nem olyan végletes, hogy vagy fekete vagy fehér és azonnal hagyjam ott. Egyedül ezekkel az ötperces kirohanásaival van a baj, amit viszont nem tudok kezelni, mert bánt, hogy én nem hisztizhetek, de ő persze vergődhet, és nekem el kell tűrni, had adja ki magából. Az az igazság, hogy ő nagyon le van stapálva kb. másfél éve, mert 2 munkája van, és rengeteget dolgozik, de bántja hogy mégsincs látszata a sok munkának, pedig nem szorjuk a pénzt. Engem is nagyon bánt ez a dolog egyébként. Tudom, hogy nincs itt minden rendben, hiába a külvilág azt látja, hogy milyen tökéletes pár vagyunk. Az az igazság, hogy szerintem neki kellenne egy pszichológus, vagy valamilyen tréning, hogy megtanulja dühkitörések nélkül is levezetni a feszültséget. Remélem megoldódik minden, mert nagyon szeretem őt, annyira csodálatos ember. Így visszaolvasva amiket írtam, tudom, hogy egy kívülállónak máshogy jön le a dolog, mint amilyen valójában, sokkal rosszabbnak látjátok őt, mint amilyen. Sok sikert a kapcsolatotokhoz! Én is szerencsét kívánok a sajátomhoz, mert egy kicsit szomorú vagyok a történtek miatt és úgy érzem, hogy én most nem a rózsaszín felhőkön lebegek, hanem eléggé megbántott vagyok és kétségbeesett, mert máshogy nézek most rá. Több rosszat látok benne most, mint jót és ez félelemmel tölt el.

Ne a szarcsomóról beszlgessetek, azzal jobb nem lesz:D A kérdező és a hasonló helyzetben lévő nő is megérdemli a sorsát, mert nem látják át, hogy ez még csak a kezdet. Ti nem akartok felnőni és felelősséget vállalni.