Miért nem érdekli semmi és senki?!?
Néha azt érzem, hogy páromat nem is érdekli mivan velem. Nekem szükségem van arra, hogy elmeséljem ha valami gondom van vagy csak, hogy milyen volt a napom stb.
Meghallgat, de mintha nem is érdekelné, mintha azt várná legyen már vége.
Saját magáról sem szeret beszélni, amikor megimerkedtünk szinte semmit nem mesélt. A problémáit szerette egyedül megoldani. Most már eljutottunk odáig, hogy ha kérdezem válaszol a kérdésemre, nem titkolózik.
De ez a nagy érdektelenség nagyon zavar. Most volt egy eset, hogy egy gyerekkori barátja szakított barátnőjével. Összeköltöztek, eljegyzés is megvolt váratlan volt a dolog. Azt vártam tőle, hogy barátjával "foglalkozik" érdekli mi történt, de semmi. Azt mondta az ő dolguk, ha haverja akarja elmeséli de ő nem kérdezi. (Azt is hozzá tette, hogy annyira nem is érdekli.)
Pedig ő tényleg nagyon jó barátja és még ez se érdekli?
Miért ilyen? Szerethet egyáltalán, ha ilyen érdektelen és később ha esetleg lesz gyerekünk hozzá is így viszonyulna?
Mit gondoltok?
Egy nőnek ilyeneken jár az agya?
Mondták már nekem, de nem hittem el.
"Most volt egy eset, hogy egy gyerekkori barátja szakított barátnőjével."
No, itt van a kutya elásva. Semmi probléma nincs a pároddal, csak férfi. Talán nehéz elhinni, de legtöbb férfit teljesen hidegen hagyják a napi pletykák. Nem érdekli, és kész. Az sem, hogy melyik áruházban milyen akciót hirdetnek, sem pedig, hogy milyen cuki kis felsőt láttál valamelyik rongyosbótban, sem az, hogy ki-kivel szakított, sem pedig az, hogy Juliska néni a szomszédasszony balról jobbra, vagy jobbról balra keveri a rántást.
Amikor intézeti dolgozó voltam, minden reggel 6 órakor (éhgyomorra:) végig kellett hallgatnom a sok kollegina élményeit, amelyek minden nap ugyanazok voltak, hogy hogy egyeli a borsót, illetőleg, hogy keresztbe, avagy hosszában szokta a virágágyáson húzgálni a gereblyét. Meg hogy ki mit főzött tegnap vacsorára, és máma mit fog. Én is főztem meg kertészkedtem, de nem éreztem úgy, hogy nekem ez lenne az összes témám, amit minden nap el kell hajtani.
Egy idő után nem bírtam tovább hallgatni, csak bementem, aláírtam, fogtam a kulcsot, és mentem fel dolgozni. Inkább a sötétben üldögéltem még 10 percet 6 óráig, minthogy azt a végeérhetetlen lotyogást hallgassam. Komolyan mondom, mint a tyúkok a tyúkólban. Letyepetye-lepetye.
Olyan dolgokat újságolj neki, aminek tényleg van hírértéke. Az, hogy a főnököd ma bíborszínű nyakkendőben jelent meg, pedig utálja ezt a színt, és különben is... – ez nemhogy nem érdekli, de még idegesíti is, és csak azért nem szól, mert próbál udvarias lenni, és nem akar megbántani, de közben majd felrobban mérgében.
Ha meg semmi említésre méltó mondanivalód nincs, akkor ne beszélj. Beszélgessetek arról, hogy most "hogy mindketten idehaza vagytok" mit fogtok csinálni a nap hátralevő részében. Esetleg előre lehet közös programokat is tervezni. Akkor van miről beszélni. A közös program _után_ is lesz érdekes beszédtéma, ne félj.
Ne kicsinyeskedj, és ne bombázd a párodat érdektelen pletykákkal, mert előbb-utóbb még magadat is megutáltatod. Azt pedig nem akarod, ugye?
Harmadrészt vannak zárkózott, és kevésbé zárkózott emberek. Az én sógorom is olyan, mint a széköly embör. Ha a fejére dől a ház, maximum felvonja a szemöldökét, de nem kommentálja. Ennek ellenére nagyon jó házasságban élnek, mivel hála istennek, az én nővérem sem effajta tyúkeszű asszony, elég széles látókörrel rendelkezik, nem traktálja az urát hülyeségekkel. Próbáld te is tágítani a látókörödet, és akkor majd lesz miről beszélgetnetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!