Úgy érzem kikészülök, kihez forduljak?

20 éves lány vagyok, és egyszerűen elviselhetetlen az édesapámmal a kapcsolatom. Vele, testvéremmel és édesanyámmal élek együtt. Súlyos depresszióval küzdöm már évek óta. A szüleim, de főleg az apám nem ismerik el, h létezik lelki betegség, lelki gyengeség. Szerintük, csak hiszti. Tudni kell, h a szüleim születésemtől fogva nagyon szigorúan neveltek. Kitűnő tanuló vagyok és voltam egész életemben, idén felvettek az ország egyik legjobb egyetemére. Nem iszom, nem dohányzom, amolyan minta gyerek vagyok. De a szüleimnek semmi sem elég. Folyamatosan szidnak, megaláznak, az apám egyszerűen csak sötétnek nevez. Idén például anyummal két napig készültünk apum szülinapjára, én sütöttem a tortát. Majd rosszul állítottam be a kamerát, mikor felvettük az eseményeket, erre elkezdetett velem úgy ordítani, h engem nem érdekel semmi, csak saját magam, az ő szülinapját is lesz.arom. A tortából egy falatot evett és közölte, h túl édes, majd otthagyta. Habár sosem emeltek rám kezet a szüleim, de amióta csak az eszemet tudom folyamatosan óriási lelki terror alatt tartanak. Sosem volt nekik semmi sem elég jó. Ha ötös lett a bizonyítványom, nem megdicsértek, hanem felhívták telefonon a rokonokat, akiket utálnak, h eldicsekedjék, h én jobb vagyok, mint az ő gyerekük. Csak arra vagyok jó nekik, h másoknak dicsekedhessenek, és előadhassák, h nálunk micsoda nagy családi idill van. Soha egyetlen egyszer sem mondták nekem azt, h "szeretlek". Érzelmileg teljesen bezárkóztam, az idegeim nagyon kivannak, nem találok kiutat, még párom sem volt soha, mert félek a szüleimtől. Egyetlen jó dolog az életemben a testvérem, akit nagyon szeretek, és ő is szeret. De még ő sem tud elég szeretet adni nekem. Róla már lemondtak a szüleim, mert hármas tanuló. Selejtnek tartják. Pedig ő sem iszik, drogozik, dohányzik vagy hasonlók. a tanuláson kívül minta gyerek. Ráadásul a szüleim borzasztóan rasszisták, és homofóbok. Gondolkodtam már az elköltözésen, de egyelőre erre nincs lehetőségem, és nincs senki, akihez költözhetnék. Nagyon elfáradtam már, nem bírom, egyszerűen nem bírom ezt elviselni. Kihez/Hova fordulhatnék?