Akiknek nincs gyereke! Érzitek úgy néha, hogy le vagytok maradva másokhoz képest?

Nem érzem úgy. Versengés miatt ugyan nem szülnék a semmire.

Néha, egy pillanatra. Aztán eszembe jut a kollégák/ismerősök rossz kedve, amikor beteg a gyerek, amikor mesélik, hogy mennyi gond van az iskolában, a kétségeik, hogy vajon jól nevelik-e a gyereket, vajon jó ember lesz-e belőlük... Na ilyenkor hálát adok az Istennek, hogy nincs gyerekem! :) (és nem is lesz)

Nem kell kapkodnod, mindenkinek megvan a saját ritmusa. Nem egy emberről hallottam, h x évig egyedül volt, vagy épp akkor lépett ki egy több éves kapcsolatból, hirtelen megismerkedett valakivel, gyors lagzi, és jött is a gyerek..Én pl. nem akarok gyereket, társadalmi elvárásból meg pláne nem szülnék. Majd ha úgy érzem, hogy el tudom tartani (és itt nem a pelusra gondolok meg a bébiételre, hanem h lesz az a gyerek 20 éves is és nem akarom kitenni az utcára, vagy hogy munkanélküli legyen a szüleivel együtt), majd ha úgy látom hogy be tudom iratni egy suliba ahol nem ő lesz a kisebbség ellen már-már kisebb számban (ha érted), meg ha látom, hogy ennek a korrupt országnak van jövője, akkor majd szülök. De amíg a saját magam boldogulása is kérdésés, addig nem kell gyerek, mert nem boldogságot hozna, hanem csak púp lenne a nyakamon. Nah most nem kell engem lehúrrogni, aranyos egy gyerek, de Orbánnak, meg a sok c. közé nem szülök. Értelmetlen. Azért hogy majd 10 év múlva verjék a c.gyerekek, inkább nem (mert azok sajna születnek folyamatosan, és jajj nekünk ha azok a kis retkek 20 évesek lesznek). Szóval egy putri lesz ez az ország...

Fejezzétek már be a cigányozást, ti sem vagytok különbek.