Mit gondolsz rólam és a családomról?

Szerintem nem vagy elkényeztetett.De azért nehogy beleess a pláza cica kategóriába.

Egyébként azért ez most enyhe kifejezés,de "furcsák" a szüleid!Ezt nem bántásból írom,de te is tudod,hogy így van.Igazad van,hogy költekezel,ebben az esetben én is ezt tenném.Azért próbálj velük beszélni.

A családodról azt, hogy szomorú, hogy tönkreteszik a saját gyereküket lelkileg ezekkel a dolgokkal.

Rólad azt, hogy bár felismerted a bajokat és leírtad azokat a problémákat , amik nyomasztanak a családod körül, mégsem teszel semmit (ez az első, de legfontosabb lépés), nem teszed meg a következő lépést - belesüppedsz ebbe az állapotba, és csak vásárlással kompenzálod a frusztrációdat, hagyod, hogy tovább bántsanak anyukád szavai, hogy emiatt rossz legyen a magadról kialakított képed. Mindezt ahelyett, hogy feldolgoznád magadban, továbblépnél, és egészséges lelkivilágot építenél ki magadnak, elszakadva mindezektől.

A családodról azt gondolom hogy eléggé elb@szott család már bocs.

"Anyagilag apumtól mindent megkapok, amit meg tud adni. Havonta kapok tőle zsebpénzt, és ezen kívül fizet mindent amire szükségem van esetenként..." "...Egy barátom volt, apum nagyon rosszul viselte. Egyik szülőm se találkozott vele (egyértelműen kifejezték, hogy nem kíváncsiak rá).

Azóta apumtól néha hallok olyanokam hogy "Rafinált volt, nála aludtál párszor, jól elszórakozott veled, aztán dobott" - holott én voltam az aki szakított...."

Apád azt hiszi hogy ha anyagilag mindent megad akkor le vannak tudva a szülői kötelességek. Pedig hatalmasat téved...

"Anyumtól nem kapok semmit, azon kívül, hogy állandóan azon aggódik, hogy mit és mennyit eszem, és folyton a testemre tesz megjegyzéseket (szerinte kiállnak a bordáim, a nyakam mint egy leukémiásé, az arcom is, mellem nincsen, a lábaim olyanok mint valami fogpiszkáló stb...) ezek a dolgok amiket mond nekem nagyon rosszul esnek. Ha rám néz valaki folyton ezek járnak a fejemben, hogy az illető (aki engem néz) azt gondolja, amit anyukámtól mindig hallok.

Viszont sok fiú érdeklődik irántam, hívnak ide-oda, szórakozóhelyekre, de nem nagyon tudom hova tenni, hogy mit akarnak egy "anorexiástól". "

Anyád pedig valamiért irigy rád (talán fiatalkorában ő nem volt ilyen szép? igen, szép, mivel ha te nem lennél az akkor nem akarna tőled egy fiú se semmit). És ez anyádtól iszonyatosan nagy szemétség. Tudatosan aláássa az önbizalmadat. Ne hagyd neki!

"Ez is fáj, de az irántam való "érdektelenségük" jobban. Nem érdekli őket az érzéseim, a gondolataim, a gondjaim. Rossz látni, mikor ünnepségeken jönnek mások szülei fényképekkel, kamerákkal, nekem meg anyum még el se jött se a szalagavatómra, se a ballagásomra, apum meg 1 órát késett a ballagásomról, úgyhogy virág nélkül mentem.....

Vagy például elmentem nyelvvizsgázni, és ugyan tudtak róla, a mai napig nem kérdezték meg hogy sikerült... "

Egy megoldás van: BESZÉLJ VELÜK ERRŐL. Kérdezd meg őket hogy miért nem kíváncsiak az életedre, a céljaidra, a kedvenc elfoglaltságaidra, a párkapcsolataidra, RÁD!

Ja és ha ez meg volt akkor majd írd le ide hogy mit mondtak.

"Hogy mindezeket a fájdalmakat enyhítsem, vásárolok. Nem érzem, hogy nem szabadna költenem a pénzét. Ruhát, táskát, sminket..... tök mindegy, csak valamit."

HATALMAS HIBA! Főleg az ő pénzükből.

1. Ez a hiányzó szeretet pótlása, szeretnéd azt hinni hogy a tény hogy ők adják a ruhákra valót azt jelenti hogy szeretnek téged (pedig nem hiszem hogy szeretnek).

2. Manapság minden fillért élére kell állítania az embernek ha ki akar jönni a fizuból, te pedig a szüleid pénzéből költesz, függsz tőlük. És ezt ők is tudják, így még csak attól se kell tartaniuk hogy eleged lesz és elköltözöl tőlük. Akkor miért is kéne törniük magukat? - kérdik ők magukban - hiszen csak egy plázacica vagy.

Legyél életrevalóbb, ne akarj állandóan vásárolni mert azzal nem viszed előbbre az életedet!

Nekem a szüleim abban hasonlítanak a tiédre, hogy semmi lelkizős témáról nem lehet velük beszélgetni.

Nem érdekli őket, mit érzek, gondolok.

Pedig én nagyon az a fajta vagyok, akinek szüksége lenne arra, hogy sokat beszélgethessen. (problémákról, életről stb)

Nem adunk egymásnak puszit, ha valamelyikünk elmegy valahova, nem öleljük meg egymást, és nem mondjuk egymásnak, hogy szeretlek. Pedig nagyon fontos dolgok ezek.

A 3. válaszoló mond okosakat.

Egyébként nagyon hasonló helyzetben voltam, mint te, nekem sem sikerült változtatni a helyzetemen, engem is pénzzel manipuláltak, pontosabban nem hagytak leszakadni, még akkor sem, amikor Londonban melóztam (és azt a pénzt is elmulattam, ami anyám utalt minden hónapban) mert ez az út sokkal könnyebb.

De irgalmatlan nehéz lesz később is leszakadni, és az önértékelésed meg folyamatosan fogják bomlasztani, és mellette lesz.rnak. Minél előbb próbálj meg valamit tenni.

Van egy könyv, az a címe, hogy Mérgező szülök. Lehet nem ártana elolvasnod, bár ismeretlenül félve ajánlok pszichológiai könyvet, mert engem egy kicsit taccsra tett, és nagyon megharagudtam a szüleimre, de segített tovább lépni.

Nem megbantani akarom a szuleidet, de ezek a szemelyisegek azok, akik rohannak, es hiaba megvan mindenuk, de nem tudjak ertekelni, s nem tudnak elni sem, mivel mar az erzelem eltunt az eletukbol, a helyebe a penz kerult!

A papad is ugy gondolja, hogy azzal, hogy Neked mindent megad anyagilag, ezzel mindent megadott, mint Edesapa, es ezert meg lelkiismeretfurdalasa sincs.

A mamad nem tudom, hogy mit dolgozik, vagy dolgozik-e egyaltalan, de ennel rondabb dolgot elkepzelni sem lehet, amikor egy szulo a sajat gyermeket ily modon kritizalja, hiszen meg akkor is, ha valami nem tetszik Neki, akkor azt lehet szeretettel es maskeppen is kozolni, de nem igy bantoan, es durvan, erzelmek nelkul.

Vigyazz erre a vasarlasokra mert, aztan nem tudsz megszabadulni ettol a fuggosegtol, mivel ez az lesz! TEhat erzed is, hogy ideiglenesen megnyugtat, de aztan mar hazaviszed a szerzemenyt, ledobod, es igazabol radobbensz arra, hogy erre nem is volt szukseged, s masnap mar mesz es ujra vasarolsz, de ezzel meg mindig nem oldottal meg semmit!

Megvaltoztatni a szuleidet ugy tudod, ahogyan az elso h.szolo tanacsolta. TEhat ezt tudod megcsinalni, vagy pedig varsz addig, amig lehetoseged lesz arra, hogy elkoltozz, vagy pedig mivel tudod azt, hogy milyenek a szuleid, akkor megprobalsz egyutt elni veluk igy! Elfogadod Oket ezekkel a tulajdonsagokkal. A mamadat pedig kerd meg, hogy ne kritizaljon, mivel nem kirakati baba vagy, hanem egy eloleny, az O gyermeke!

Legyen onbizalmad! Nem feltetlen kell elfogadnod azt, amit a mamad mond, Te jobban ismered Ot, hogy miert ilyen. TAlan ontelt?