Kezdek kiszeretni a feleségemből! Mit csináljak?

23.30-nak a kerdesere, ha ez kerdes volt, szerintem:

("Nem beszéljük meg a gondokat, mert nem érdekel... Nem tudom ez normális 8 év után, vagy hullámvölgy, vagy komolyabb és visszafordíthatatlan.")

Szerintem ez hosszu tavon mar "nem normalis" a Te szavaiddal. Nem a langolo testi kapcsolat, bar azt is apolni kell, hogy valamilyen szinten azert jol müködjön. Hanem, ha mar nem is AKARJATOK megbeszelni a dolgokat, akkor ott elindult valami bennetek, ami a masiktol eltavolitHAT. A sajat döntesetek következteben. Ami addig össze-fele tartott, onnan szet-fel indul. Egy kapcsolatban a 2 fel mindig vagy egymas fele, közelebb halad vagy tavolodik egymastol, a masik iranyba.

Valoszinüleg meg nincs minden veszve, mert mindig a Ti döntesetektöl függ. Ha együtt akarsz vele maradni, a helyedben meg akarnam vele beszelni a dolgokat. Mert, plane, ha ö is igy csinalja, szerintem pont az ilyen kapcsolatok a taptalaj, ami mar csak egy külsö 3. megjelenesere var... vagy? Persze ez egyeni jellemtöl is függ.

A (langolo, szivdobogtato) szerelem elmulhat, de kerdes, mi veszi at a helyet, a szeretet megmaradhat.

22.38.

Szerintem ne csinálj semmit. Minél inkább erőlködsz annál rosszabb lesz. Szerintem ne foglalkozz a dologgal.

Egyébként szerintem a gond akkor kezdődik ha kifejezetten elkezdesz undorodni tőle. Értem ez alatt, hogy mondjuk rosszul vagy a gondolattól, hogy mellé kell feküdnöd az ágyban, ha meg netán közeledik még rosszabbul vagy. Ha ez nincs, akkor eléldegélhettek egymás mellett. De tulajdonképpen miért is zavar ez téged? már van gyereked, jól érzitek egymást a másik társaságában. azt mondod hogy jó barátnak tekinted. akkor meg rendben van. A gond akkor lesz, vagy akkor kell ezzel foglalkozni, ha nálad vagy nála képbe kerül egy 3. akibe beleszeret. Na akkor lépni kell, de addig minek...

Ha szépen vársz, lehet hogy az érzéseid megváltoznak. de szerintem ha próbálkozol, akkor csak rosszabb lesz. Azt írod hogy szeretni akarod... persze, mindenki szeretni akarja azt aki jó ember, meg egyébként passzol.. de nem megy. tudod én hányszor voltam így, hogy volt olyan pasi aki közeledett, meg minden stimmelt volna, csak egyszerűen én nem lettem szerelmes.. mit tegyünk, ez van. De nálad még visszatérhet, hiszen szerelmes voltál. meg különösebb probléma sincs. szóval szerintem várj, és ne foglalkozz a dologgal.

33/N

Nekem a kedvenc idézetem jutott eszembe a kérdésről:

"Véleményem szerint a házasságban nem elviselni kell a másikat, hanem szeretni. Jogosan merül fel a kérdés: hogy lehet egy érzelmet dokumentálni? Honnan tudjam, hogy szeretni fogom-e 10 év múlva is? Lehet, hogy megváltozik? Honnan tudjam, milyen leszek 40 évesen? 80 évesen? Honnan tudjam, hogy kitartok-e mellette akkor is? Nem tudhatod. A hozzáállás az, ami számít. Azt, hogy szeretni fogod-e, nem lehet megjósolni. De azt eldöntheted, hogy mindent megteszel-e annak érdekében, hogy őt boldoggá tedd. Ha ezért mindennap teszel is, akkor nem lesz gond."

Marie Clarence

23N

22:26-nak tökéletesen igaza van, még ha ezt nem is hiszitek el, mert kemény igazság.

Biológia és pszichológia könyveket elő, mert így tudatlanok maradunk és nem értjük meg magunkat, miért leszünk szerelmesek, miért múlik el a szerelem, miért akarunk gyereket, bőven stb!

Az egész szerelem hormonokon és kémián alapul! Ami nem tarthat örökké, nem tud örökké tartani, a szervezet nem bírná fenn tartani a rózsaszín ködöt, óriási kémiai koktél az!

(Alan és Barbara Pease könyveit ajánlom, ha valakit érdekel az egész és nem tartja hazugságnak a több ezres, milliós kísérletek végzett pszichológusok kutatásait)

08:50-es, azért az nagy különbség hogy soha nem tudnál beleszeretni, vagy szerelmes voltál már belé, csak lanyhult az érzés. Én azt gondolom, nem véletlen, hogy nem tudunk bárkibe beleszeretni. Azt mondják, a nő kiszagolja a genetikailag hozzá illő társat, és létre se jön a szerelem, ha valami nagyon nem klappol. Nekem volt is ilyen párom, jó embernek tartottam, de nem tudtam beleszeretni, és ha felizgult, számomra visszataszító szagot árasztott, felizgulásszagot, amitől hányingerem volt és azonnal lelohasztott. Mivel ő volt az első nekem, azt hittem, a felizgulásszag minden pasin ilyen. Míg szerelmes nem lettem és le nem feküdtem a szerelmemmel. Meglepődtem, hogy nem volt semmilyen kellemetlen szaga. Megőrültem a bőre illatától. Sok lelkiismeretfurdalásom volt amiatt, hogy nem tudtam szeretni szerelemmel a régi páromat, de igazság szerint genetikailag katasztrofálisak lettünk volna együtt. Mindkettőnk családjában vannak depressziós, lelkileg sérült, deformált személyiségű emberek, az övében különösen, milyen gyerekeink lettek volna nekünk? Ösztönösen ráéreztem erre, annak ellenére hogy nem akartam gyereket.

Csak azt akarom mondani, ha 2 ember valaha szerelmes volt egymásba, akkor genetikailag egymáshoz illenek. És akkor ha nem teszik teljesen tönkre egymás lelkét és hacsak nem jön valami betegség, valami nagy testi változás, akkor igenis újraéledhet a szerelem. (Sajnos a betegség is lelohasztja a szerelmet. Nem véletlen, hogy az egészség egyenlő a szépséggel, és minden ami nem szép rajtunk, azért nem szép, mert nem egészséges. És a szerelem az egészségtől/szépségtől ébred. Beteg ember felé lanyhul a szerelmünk, míg a szeretetünk nem feltétlen változik.)

És a szerelem igenis újraéled. Ezért fontos szerelemből választani párt. Mert ha csak a józan eszünket használjuk, akkor mi fog újraéledni? De ha volt valaha szerelem, akkor van minek felélednie is.

De ne általánosítsak: nálunk újraéledt a szerelem. A 2. évben megszűnt, majd 1,5 év szünet után újraéledt.

én azt gondolom hogy nem vagy őszinte. Ha annyira szereted mint egy barátot akkor kénytelen leszel vele megbeszélni, hogy nem akarsz válni de úgy érzed hogy a kapcsolatotok más lett, és a feleség úgy is tudni fogja a kötelességét. (vagyis hoppá elveszíthetem a pasit és másképp közelít majd). A válás szón úgyis berezel, szóval lépni fog(persze te leszel a hül.e:D)

Figyi a barátaim 90%-nál mindig a pasi a hülye:D ezt csak úgy mondjuk, de ha ezt érzed hogy zavar akkor vele beszéld meg ne velünk.

Az hogy még szereted az jó, de lehet hogy az a baj hogy nem a NŐT látod benne hanem az anyát. A gyerekeid édesanyját. Ez a feleség hibája, kell adni a külsőségre is, és tisztelni kell a másikat. Te tiszteled a feleséged? és ő téged? miért?

Miért nem mentek el pszihologushoz? de most komolyan segítene világosabban látni, vagy valami párkapcsolati tanácsadóhoz.

Ha nincs pénz akkor ajánlom a csernus könyveket pl a nő, a férfi

Sokan kritizálták ezt a könyvet, nekem is azt súgalja ez a könyv hogy ha valami nem működik akkor abba kell hagyni, de talán egy kis önismeretre jó, kegyetlen és paraszt módón írja le a véleményét. Ha BP.en laksz érdemes lenne felkerened is ő sokat foglalkozik a témával, de az összes csernus könyv szuper.

remélem sikerül a lehető legjobb megoldást találnod