A mai nehéz, kiszámíthatatlan világban szabad gyereket vállalni?

gyerekvállalásnál senkit nem érdekel a világ, csak a saját kapcsolatuk.

így szerintem kifogás.

mert ha egy férfi és nő igazán szereti egymást, bíznak egymásban, a kapcsolat jó,akkor lesz*rják a világot

" Anyám 1944-ben született, az apja pár hónappal korábban halt meg, az anyja pocsolyából ivott, hónapokig krumplin élt, közvetlen életveszélyben (egy emberséges német tisztnek köszönhette, hogy nem végezték ki 8 hónapos terhesen). "

ezt olyan jó volt olvasni. Azt, hogy emberséges német tiszt. Valahogy nem ez a kép él az emberekben a német tisztekről, bennem sem. De azért jó olvasni, hogy voltak ilyenek is.

Lemondások árán még ma is gyönyörűen felnevelhető egy-két három gyerek. Méghozzá úgy, hogy a gyerekek semmiben nem szenvednek hiányt, még játékokban sem.

Feltétel: Apa-Anya dolgozzon, és a gyerek legyen mindkettőjüknek a legfontosabb.

Persze, ha Anya ragaszkodik a havonkénti fodrászhoz, műkörmöshöz, Apa meg szívesebben bulizik a haverokkal egy sör mellett, mint a fiával a játszón, akkor valóban felesleges megerőltető dolog lesz mindkettejüknek.

Háborúk után is születtek gyerekek. Egy-két gyereket bárki fel tud nevelni tisztességgel. Más kérdés, hogy akar-e, vagy fontosabb neki a saját életszínvonala...

Az emberek azt hiszik csak akkor lehet, szabad, kell gyereket vállalni ha úgy tudják eltartani a gyereket, hogy ők ebből semmit sem éreznek meg. Vagyis csak vezetők szülhetnek gyereket. Pedig ez nem így van. Ha valaki szülő lesz akkor minden megváltozik. Akkor nem a heti x buli, a nyaralás és sátorozás a haverokkal a legfontosabb, vagy a legújabb cipő, táska, laptop, lcd tv. De nem is a legdrágább babaolaj, ruha, kaja, takaró, ágy, pelenkázó stb. Sokan úgy érzik hogy nincs pénzük gyerekre, pedig mind a két fél dolgozik és egyik sem minimálbéren vagy segélyen él. Valójában nem kéne gondolkodniuk hogy lenne-e pénz ételre, pelenkára, babaágyra. De mégis a nincs elég pénz kifogásba takaróznak. Mert valóban arra nincs pénz hogy lemondások nélkül megjelenjen még egy éhes száj. Lehet ki kell hagyni a legközelebbi újévi rommá ivós bulit... igen talán évekig is. Lehet nem lehet megvenni a 20dik fölösleges cuki csillogó flitteres 13cm sarkú cipőt.

A mai önző világban ez hihetetlen nagy "önfeláldozásnak" tűnik. Az sem segít sokat, hogy mindenki ezzel a ne szülj gyereket dogmával zaklatja a fiatalokat. Bevallom ha mindenki azzal jönne, hogy jaj ne szülj gyereket, éhendöglötök, megölik, megeszi a kutya a gyereket, rossz anya leszel, a férjed elhagy ha teherbeesel stb, nekem se lenne kedvem a gyerekszüléshez, és talán a férjem se akarna gyereket ha mindenki olyan közhelyekkel zaklatná hogy majd jól elhízom, évekig nem fogok találkozni a borotvával, soha többé nem lesz szex, meg fogom utálni és egyéb baromságok ő se várná már hogy megszülessen az első gyerekünk.

Megértem hogy akinek kenyérre is alig telik valóban fél és úgy érzi nem akar még gyereket. Megértem hogy aki egyetemen tanul nem az a vágyálma, hogy a vizsgák mellett még szoptasson is. De azok a fiatalok akiknek van autójuk, lakásuk (mert igen ilyen fiatalok is vannak), és nincs hitelük (tudom hihetetlen de tényleg vannak ilyenek is) nekem ne mondják, hogy nincs mire szülniük! Mert ők is sírnak, hogy jaj csak netto 300 a kettőjük jövedelme abból hogy tartsanak el már egy gyereket...

13:05.

nem a gyerekvállalás idejéről beszéltem(persze mindenki számolgatja mikor megfelelő szülni), hanem magáról a gyerekvállalás megtagadásáról(amire a kérdés vonatkozik) és annak nem érzem, hogy a világ lenne az oka.

(gondoltam, hogy félre érted)

előző vagyok

és milyen jól beéreztem, te vagy a 9:31-es

gondoltam hogy érvelni fogsz és tévesen

Annak kifogás aki Mindent meg akar adni a gyereknek.Érdt ezalatt a rengeteg felesleges dolgot.

Mi szerény körülmények közé beválalltuk a gyereket,igaz nem tudok neki MINDENT megadni,de boldogok vagyunk.

Alapvetően én sem értek egyet azzal, hogy a "mai" világra fogják a gyerekvállalás megtagadását.

De pár dolgon azért érdemes elgondolkodni.

Nem jobb, vagy rosszabb, csak más nagyanyáink és a mi korunk. Igen, ott éhezés és életveszély volt. És mégis szültek gyereket. De!: 1) bíztak az államban a háború után, kaptak segélyeket, és volt perspektíva a munkájukban és az életükben alapvetően. Ma mit hallunk: bármikor elvesztheted az állásod, alig vannak lehetőségek, segélyeket elveszik, nyugdíjad nem lesz; 2) nem szembesültek azokkal az elvárásokkal, amelyekkel mi - pl, hogy a gyereked sportoljon, tanuljon legalább 2 nyelvet anyanyelvi szinten, menjen egyetemre, ha belegebedsz is és még sorolhatnám. Nem szembesültek a választással, hogy van a nyugdíjadra és a munkanélküli időszakaidra teszel félre, vagy pedig a gyereked különóráira és egyetemére.

Más szempontból volt nehéz. És aki túlélte a háborút, annak kicsit kiszámíthatóbb volt az élete (már feltéve, hgoy nem volt politikailag aktív, vagy ellenzéki), mint manapság. Anyám is beismerte, hogy nem kellett azon aggódnia, hgoy kirúgják és nem kap állást, mert nincs, vagy mert gyereket nevel. Nem kellett azon aggódnia, hogy még nyugdíjra is félrerakjon, tudta, hogy fog kapni az államtól.

Régen nem volt anyagi bizonytalanság, mert a nagy többség szegény volt a háború után, aztán meg nagyjából mindenki ugyanazon javakkal élt (szocializmus). A rendszerváltással jött be a jövő anyagi bizonytalansága és az elvárások :/

jó lenne ha a kérdező megkülönböztetné, mert nem mindegy, hogy:

1. csak MOST utasítja el valaki a gyerekvállalást, de később akar - tehát eltolja, vagy:

2. úgy általánosságban elutasítja, tehát nem akar gyereket, ezáltal nem is tervezi

mert ahogy észre veszem, mindenki az első pont szerint reagál, amiről szerintem nincs értelme beszélgetni, mert mindenki maga dönti el, mikor vállal gyereket és az mitől függ, akár a világtól

de a második esetért csak és kizárólag a kapcsolat minősége a felelős.