Vannak még itt rajtam kívül "késői gyerekek"?

Mindkét szülőm 41 volt, régebben zavart, mikor kérdezgették a szülők korát, és mindenki olyan keveset mondott meg csodálkozott. De nagyon jó szülők, nem maradiak, értenek a technikához, jól lehet velük beszélgetni, mert még nem felejtették el milyen volt fiatalnak.

Egyébként a 30pár éves mióta későn szülő? Valaki meg 26-28 éveseket ír, az meg tényleg tök normális, ma meg inkább korai. :D

Anyum 39, apum 49 éves volt, amikor megszülettem. Öt nővérem és egy öcsém van, a legidősebb nővérem 17 évvel idősebb nálam, már van egy 4 éves fia és egy két hónapos lánya. A legfiatalabb nővérem pedig lassan 18 éves lesz, a többiek meg 20-30 között vannak. Igazából csak az zavar, hogy a nagy korkülönbségből adódóan nem alakítottam ki a testvéreimmel szoros kapcsolatot, az idősebbeket automatikusan magáznám, ha nem jutna eszembe a rokoni szál köztünk. Néha elszégyellem magam, de a legnagyobb jóindulattal sem tudok rájuk valódi testvérként tekinteni, sőt van, hogy idegeneknek érzem őket. De talán nem annyira furcsa, hiszen három nővérem már elköltözött, mire lett némi fogalmam a világról, viszont a negyedik és ötödik nővéremmel viszonylag jól kijövök.

Az öcsémmel sem túl bensőséges a kapcsolatom, öt évvel vagyok idősebb nála, és elég más a gondolkodásmódunk, túl sokban különbözünk egymástól.

Apámmal sem túl jó a kapcsolatom, leginkább semlegesnek mondanám, anyámmal úgyszintén nem igazi az anya-lánya kapcsolat.

Kis koromban jobban zavart, hogy idős szüleim vannak, mára sokkal inkább az aggaszt, hogy hideg és semmitmondó a kapcsolatom velük, meg úgy az egész családdal. Régebben hajlamos voltam azt hinni, hogy örökbe fogadtak, és azért ilyen semmilyen a kapcsolatunk egymással. :D

15/L