Ennyire nem életrevaló a párom? Hogyan győzzem meg, hogy változtasson ezen az elképzelésén?

Igen, mindenképpen. Soha nem vezet jóra, ha 2 generáció együtt lakik. Van, amikor kényszerhelyzet van, nincs más választás, de ha megtehetitek, akkor külön kell válni a szülőktől. Még ha a párodnak kényelmesebb is lenne a szüleivel.

A kapcsolatokban, még inkább a házasságban is meg kell tudni egyezni véleménykülönbség esetén. Ha nem megy, inkább ne házasodjatok.

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Olvasd ezt is végig. :) Olyan, mint ha Te írtad volna. Csak azt tudnám írni, amit neki is írtam, meg amit a többség írt.

Ja, azt elfelejtettem, hogy én az albiba költözést javasoltam első körben, hogy megérezzétek a közös együtt élés súlyát.

Arra meg, hogy még nem voltak nagyobb nézeteltérések, azt írnám, hogy ez pont jó próbatétel, hiszen eddig volt a suli és a randizgatás. A nagybetűs élet, a zökkenőkkel és az utak kiválasztásával most következik. Ha ez is jól fog menni, akkor lehetsz nyugodt.

Egyertelmu Igen!

Huzz egy idohatart, ami utan lepni fogsz. Vele vagy nelkule.

(Meg ha nelkule is mennel es csupan bebloffolod, akkor is kikerheted a velemenyet a lakasvalasztasnal es majd, egszer-ketszer athivhatod, hogy csavarozza mar fel azt a polcot. Es utana meg meg is jutalmazhatod. ;) ) Minden OK lesz. En tudatositanam benne, hogy megyek nelkule is, ha nem jon.

Szerintem csak egy kis lokes kell neki.

37F

Ez nem a "nem életrevaló"-ság, lehet, hogy racionálisan gondolkodik és az albérletbe való pénzkidobást tartja hülyeségnek. Azt is meg kellene nézni, hogy milyen lakáskörülményt kínál az a lehetőség. Nem biztos, hogy mindig jó a "női csökönyössg" csak azért, mert ma ez a társadalmi elvárás, ez jelentené a "felmutattam valamit", hogy egy valag pénzt kidobunk az ablakon.

Én átgondolnám azt az ésszerűséget is, hogy egy pár évet ki lehetne bírni így is. (ha külön lakrész van, és nem minden közös) Aztán beindultok kicsit egzisztenciálisan és ha az albipénzt összespórolnátok, csinos kis önerőtök lehetne egy saját dologhoz. Én nem adnám el az üdvösségemet egy pillanatnyilag kényelmesebbnek tűnő dologért.

Ez persze nem érvényes, ha valóban elviselhetetlen lenne úgy élni. Pl kicsi lakás max egy félszoba, közös wc, konyha, fürdő. Na az nem kóser. De ha mindenetek meglenne, nem biztos, hogy ez az "erőfeletti" mindenáron mielőbb "önállóvá válni" a legjobb ötlet. Hosszútávon igen, de miért ne próbálhatnátok ki egy kis ideig?