42 éves férfi az anyjával lakik. Mire számíthatok?

Nekem is gáznak tűnik elsőre, nem csak az, hogy otthon lakik, hanem, hogy még nem volt tartós kapcsolata... Nem is akar különköltözni? Erről nem beszéltetek? Szerintem, az, hogy nem volt még komoly kapcsolata inkább utal defektre mint, az, hogy otthon lakik...

Nekem egyszer alakulóban volt egy kapcsolatom 30 éves sráccal, ő is a szüleinél lakott/ lakik, viszont ő megtette az erőfeszítéseket, hogy elköltözzön. Akkor már 5 éve építetett egy kertes házat, minden pénzét arra költötte + hétvégente dolgozott rajta. Megmondta, hogy ő albérletben nem tudna élni, viszont hitelt se akar felvenni, a szüleivel meg jó a kapcsolata, ráadásul jól élnek így hazaadnia se kell a pénzből... tehát így egyszerűbb neki.Így amikor már tudtam az igazságot, már nem volt vészes...

Viszont olyannal is van tapasztalatom, hogy a srác kettesben éldegelt az anyukájával. Munkája nem volt csak alkalmi, otthon tengett lenget- még házimunkát se végzett, mert majd anyuci megcsinálja. Néha mondogatott olyat, hogy elköltözne, de erőfeszítést nem tett érte (nem keresett munkát, vagy ha én kerestem neki, valami kibúvóval nem vállalta el), igazából kényelmes volt neki, hogy ott ugrál körülötte a mama, aki mos rá, és finomakat főz, ráadásul még a házimunkába se kéri, hogy segítsen be...

Szóval én azt mondom az otthon lakással kapcsolatosan ne itélj elhamarkodottan, várd ki, hogy mi miatt alakult igy, illetve, hogy szándékozik e különköltözni egyáltalán, és amúgy meg mennyire önálló ( be tudja e kapcsolni a mosógépet, tud e főzni , vagy mindent a mama csinál)? Attól is függ, hogy mennyire telepszik rá anyuci. Ha együtt élnek mint két felnőtt ember, egyenrangú partnerként, akkor annyira nem vészes. Viszont ha anyuci diktál a picifiának akkor sok jóra ne számits...