Csak én nem értem, hogy emiatt miért kell engem szidni?

Hidd el, máshol se jobb, ez tipikus emberi szokás, mégpedig azért, mert emberek vagyunk. Ha felnősz, majd megérted. Most még nem tudod, hogy anyukádnak mennyi sérelme lehet apukáddal szemben, végülis nem véletlenül nem él veletek. Ha pedig te is olyan vagy, mint ő, akkor jogosan ijed meg, annak ellenére, hogy nem tehetsz róla.

Unokatesómat (fiú) pl az apja családja azért nem bírta, mert az anyját látták benne (az apjával együtt), az anyja családja pedig azért nem bírta, mert az apját látták benne (az anyjával együtt), így végül senki se szerette, hát szegény olyan is lett. És még hány ilyen emberi vétek van a világon! Próbálj önálló és egyéni lenni, persze a jó dolgokban, s ne tántorítson el, ha vki nem kedvel. Amikor felnősz, akkor sok olyan ember lehet még körülötted, aki kedvel téged.

Anyukád elégedetlen veled, (vagy könnyen lehet, hogy inkább saját magával.. de) ilyenkor az a legegyszerűbb, ha ő "mossa kezeit", kijeletni, hogy az ő áldásos nevelése valahogy eltűnt, és bezzeg olyan vagy, mint az apád, (akivel valószínűleg szintén nem volt elégedett)..

Ne vedd föl, ez nagyon kicsinyes dolog, anyukád részéről, hogy ilyeneked mondd!

egyébként szerintem nincs ilyen hogy valaki valami tulajdonságot örököl. és tudod miért? nem rosszból, de a CIGÁNYOK bizonyították be. amikor valaki megszületik, nincs tulajdonsága, egyszerűen semmilyen. egy kisbaba nem okos, bátor, érzelmes, szórakozott, humoros, rosszindulatú stb.

szerintem minden az előtte látott példán függ.

egy full putriba született cigánygyerek, akinek 10 testvére van és a szülei ütik verik egymást és a gyerekeket, ugyanolyan lesz. de hidd el, ha az a gyerek máshol, normális körülmények között nő fel, nem fogja örökölni az erőszakot meg mittudomén mit.

és nem csak szülőkön, mindenki máson is múlik ez a gyerek környezetében. szerintem.

szóval nem tehetsz róla, az anyád meg nagyon tapintatlan. nem csak őt, de (bocsánat) téged is elhagyott, csak lehet ez neked kevésbé fáj mert nem emlékszel rá.