Férjem családját gyűlölöm és ez kölcsönös. Mit tegyek?

"hőböriség, veszekdjek, sztorizgatós, lelkisek, nyugatót"

Neked is van még mit tanulni javaslom a helyesírási szótár forgatását a rokonok csepülése helyett.

Hat kerdezo!

Ezt az arroganciat, ami beloled jon. En is ugy gondolom, hogy nem is biztos, hogy a

"totál maradi, elég butácska emberek, amihez bunkó, nagyképű viselkedés társul"

emberek ott csak a hunyok...

Valahogy mégis az kerekedik ki, hogy neked elvárásaid vannak a párod szülei felé. Még ha Te ezt természetesnek és alapnak is veszed. Nem biztos, hogy éppen ezért a Te érzékelésedben ez ugyanaz, mint az övékben. Próbáld meg ezt tudatosítani magadban: Mást látnak, értenek Ők, mint amiről Te azt gondolod, hogy mondod.

Rajzban könnyebb lenne, de megpróbálom szóban...

Legtöbb ember abból indul ki, hogy a másik ember azt érti, amit Ő mondott neki. Csakhogy ez nincs így. (!)

A kommunikációs csatorna nem tökéletes. A fejedben még jól van az információ, mert tudod, mit akarsz mondani. Csakhogy aztán szavakba kell önteni, mondatokat kell formálni. Itt van az első torzítás, mert olyan szavakat fogsz használni, amilyeneket tanultál. Ezt nem a nyelvre értem, hanem arra, ahogy fogalmazol. (Én pl. túl dagályosan szoktam. Mondták.) :)

Következő torzítás, amikor a szavakat átadod. Még az is lehet, hogy mindent ért mindenki, csakhogy akkor jönnek a "rárakódó" tételek. Amire azt szokás mondani: "Nem is az volt a baj, AMIT mondtál, hanem az, AHOGYAN mondtad." Vagyis ott a metakommunikációs tényező. Amit a másik fél szintén félreérthet. Hanghordozás, mimika stb.

És itt az egész csúcsa. Mert a másik fél nem azt fogja érteni, ami idáig eljutott hozzá, hanem azt, amit ez az üzenet belőle kivált. Fogalmazhatom úgy is, hogy az üzenet csak megmozgat benne valamit, ami már régen ott van, korábbról, tanult tapasztalatok szintjén; az üzenet csak kiválaszt egy "rekeszt a fejében", és Ő annak a rekesznek a tartalmát fogja érteni az alatt, amit Te mondtál neki. Ami még szebb, azt is gondolhatja, hogy Ő tökéletesen megértett Téged, Te vagy a hülye, amiért ilyet mondtál.

Nézd csak meg, 10-ből 8 embernek az jött át a soraidból, hogy mélyen lenézed a párod szüleit, és meg akarod őket változtatni. Én a maradék 2-ből vagyok az egyik, aki kinézi belőled, hogy bár tudat alatt tényleg lenézed őket, valamennyire (ha akarsz, nyugodtan tiltakozhatsz ez ellen,) ám becsülöm benned, hogy tudatosan megpróbálsz kezdeni ezzel valamit. Ez nem kevés. Sőt pont elég arra, hogy változtass.

Elengedheted az elvárásokat. Nincs szükséged rájuk. Ha rendben vagytok a pároddal, nem kell, hogy olyat kapj a szüleitől, amit megkaphatsz másoktól is. Kapd meg másoktól!

Ez volt az elmélet. Gyakorlati rész is van. Kettő gyakorlat. Vagy megteszed, vagy nem, nekem mindegy.

1, Fogod a párod szüleinek a képét. (Biztos van neki, ha neked nincs is.) Elkéred, lemásolod, valahogy lesz egy képed róluk, mellékes hogyan. Ennek a képnek elmondod esténként: "Elfogadlak titeket!" Ennyi. Mondjuk 30 napig, annyi idő alatt már van valamekkora bevésődés. (Fogadjunk, hogy nem fog menni elsőre a 30 nap! Nem baj. Lehet próbálkozni többször is.)

2, Amikor találkoztok legközelebb, mondasz 3 dolgot, ami jól esik nekik. Bármilyen dicséret lehet az, a lényeg, hogy legyen igaz! Legyen őszinte! Kicsi is jó. Semmiség. Elsőre nagyon meg fognak talán lepődni, de nem baj. Ezt folytasd. Mindig, amikor találkoztok. Ez is hatásos. (Saját tapasztalatom.)

43/F