Az egyetemisták Pán Péter szindrómások?

Ez megint csak olyan kifejezés mint a szingli, ami mi vidéken vénlánynak mondunk, az a nagyvárosban szingli.

Hidd el nem csak az egyetemisták között vannak olyanok, akik gyerekesek, nem akarnak felnőni és a "Mama Hotelben" élnek.

A másik, hogy ezzel a kifejezéssel nagyon jól eltusol a média egy problémát, méghozzá azt, hogy a friss diplomások nem tudnak elhelyezkedni és rászorulnak a szülői támogatásra, kiemelem NEM TUDNAK ( nem nem akarnak!) Könnyebb azt mondani rá, hogy Pán Péter, mint foglalkozni a pályakezdők munkanélküliségével és a megélhetési gondokkal, mert hát nem sok fiatal tud egyből elköltözni és önálló életet élni, mégha munkát is kap.

23n

Általában azokra a férfiakra mondják ezt, akik el lettek kényeztetve, semmire sem érzik a felelősséget és gyerekként élnek.

Én jártam egy ilyen faszival egy hónapig, 40 évesen az anyjával lakott (miközben az anyja és az apja még házas volt egy másik házban éltek volna, ha a pasi nem költöztette volna magához az öregasszonyt), mert a pasi nem volt képes magát ellátni, nem volt se családja semmije, egy kis önző, bunkó volt akit annakidején elkényeztettek és nem tudott felnőni!

Tipikus nárcisztikus személyiségzavarban küszködött-kielemeztem egy hónap alatt és szakítottam.

Tényleg vannak ilyenek, többségben férfi.

Mi is a Pán Péter szindróma?

Olyan huszonéves, esetleg harmincasok akik szüleikkel élnek, nem akarnak dolgozni, anyu-apu tartja el őket, harminc felett is csak a buli a disco érdekli őket, gyerekesen gondolkodnak és viselkednek és egyetemről, egyetemre vándorolnak.

A SZAKMUNKÁSOK MEG LEGALÁBB DOLGOZNAK és sokkal komolyabbak is. (mármint a többség)

Kérdésedre válaszolva: Igen az egyetemisták Pán Péter szindrómások. De szokták nevezni őket gyernőtteknek is.

10:51 nem ez a definíciója. Ez a te definíciód.

Haggyátok már ezt a Pán Pétert, tényleg igaza volt valakinek, egyszer látja valaki a tévében, azt másnap nekiáll diagnosztizálni.

11:15

Te annyira okos vagy, írd már le mi a definíciója. Mert szerintem nem egyről beszélünk.

Ez egy vicc. Egyetemre jöttem, mert úgy érzem, több van bennem annál, hogy varrónő legyek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki azzal foglalkozik, az egy nagy nulla, de én mint lány, mégis milyen szakmát tanuljak, s ugyan minek? Igen, rengeteg a diplomás. Viszont: egyetemre én négyszáz ponttal jutottam be, míg mások ugyanerre a szakra 330-cal. Egyetemre könnyű bejutni, ha van csóka és/vagy olyan a szak. Azért látják sokan így, mert boldog-boldogtalan bejut. Ergo rossz a rendszer. Elviekben az egyetem értelmiségieket képez, gyakorlatban a koleszszobám ablakából azt látom, hogy minden nap távirányítós autóval játszik lent két egyetemista srác.

Igenis vannak olyanok, akik tényleg céllal jönnek ide, míg mások azért, hogy teljen az idő, addig se kelljen dolgozni. De ez annál a rétegnél is így van, aki nem jár egyetemre. Igen, vannak céltalan, gyermeteg emberek, mindig is voltak. Viszont az általánosítástól senki nem lesz érettebb, tanultabb.

18 éves gólyalány az Állam- és jogtudományi Karról.

Férfiaknál fennálló éretlenség, akik Pán Péterhez hasonlóan nem akarnak felnőni, elkerülik a felnőtt társadalmi szerepet és annak felelősségét.

Aki bulizik és anyu tartja el, az szimplán lusta.

Egyébként olvasta egyáltalán valaki a könyvet?

"Kérdésedre válaszolva: Igen az egyetemisták Pán Péter szindrómások. De szokták nevezni őket gyernőtteknek is."

:)mondják ezt azok akik nem voltak valamilyen oknál fogva képesek arra, hogy még néhány évig a padban üljenek, van akinek büdös a könyv...s a tanulás...

Én azért jöttem egyetemre mert minden álmom volt ez a szak...és mindent meg is teszek azért, hogy jó legyek abban amit csinálok. Nem azért járok egyetemre, hogy anyu-apu eltartson. ez a szükséges rossz, hogy el kell tartson (de emellett kapom a tanulmányi ösztöndíjat, úgyhogy beszállok a költségekbe...)

Ja és alig várom, hogy végezzek, hogy végre a saját lábamra állhassak. Remélem ez idén meg is valósul...

21-L