Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Túllépek ezen valaha? Senkit...

Túllépek ezen valaha? Senkit nem szerettem még így.

Figyelt kérdés
Lassan 1 hónapja már, hogy szétmentünk a párommal. Az első sokkon azóta már túl vagyok, de még mindig rettenetesen hiányzik. 2 évig voltunk együtt, azért szakítottunk, mert kibukott a dolog, hogy igazán erősen soha nem tudott hozzám úgy kötődni, a kezdetektől fogva nem érzett szerelmet. Mondhatni elvolt mellettem szép kényelmesen. Szeretni szeretett mint egy nagyon jó barátot, némi vonzalommal. De egyszerűen képtelen vagyok (még)túltenni magam ezen. Tudom az eszemmel, hogy nekünk emiatt nem lehetett volna közös jövőnk, hogy olyan való mellém, aki tényleg szeret viszont szeret, de annyira nehéz:( Hiányzik minden, ami vele kapcsolatos, hiányzik minden perc, amit együtt töltöttünk. Vannak már percek, mikor úgy érzem, menni fog nélküle is az életem és úgy érzem, lassan képes vagyok elfogadni, de aztán megint rámjön ez a kínzó szomorúság. Soha nem hittem korábban, hogy én ennyire fogok egyszer szeretni egy férfit és most, hogy ezt megtapasztaltam, milyen ennyire szeretni valakit, nagyon félek attól is, hogy soha többé nem toppan be így valaki az életembe, aki egy perc alatt megfog. Vele olyan volt találkozni mint egy végzet. Megláttam, bemutatkoztunk egymásnak és azonnal éreztem, hogy ő KELL. Mindig próbálom magamban tudatosítani, hogy soha nem szeretett úgy, de akkor is annyira szép volt vele minden:( Túl tudok lépni ezen, el fog jönni az idő, mikor már nem fog fájni? Mert sajnos még mindig szerelmes vagyok:( Lesz még ilyen az életemben? Normális, hogy még mindig ennyire vágyakozom utána?
2011. aug. 17. 15:58
1 2 3
 11/27 A kérdező kommentje:
Nagyon rendesek vagytok! Köszi, hogy írtatok, ez sok erőt ad. Azért mocsok nehéz túllépnem, mert ezt a fiút TÉNYLEG szerettem. Olyannak, amilyen, elfogadtam minden hibáját. Életem első érett, igaz szerelme volt, nem valami tinikori fellángolás, mert olyanom is volt természetesen, anno abba is "belehaltam", de ez most így felnőtt koromban már egészen más. Egyszerűen mindent szerettem benne, semmi nem zavart benne, nem tudott rajta semmi kiábrándítani. A régi pasijaimnál megmondom őszintén, hogy elég volt egy apró kis szépséghiba, már csökkent a vonzalmam. De nála nem...
2011. aug. 17. 16:15
 12/27 anonim ***** válasza:

persze h nem érdemli meg h szenvedjen érte,de ez nem olyan h na nem érdemli meg akkor nem is fáj!!!


adj időt magadnak

2011. aug. 17. 16:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/27 A kérdező kommentje:
Bocsi, 20L, de ha állításod szerint te is "majd belehaltál" az elvesztett szerelmeidbe, akkor miért kérdezel ilyet, hogy mit értek az első sokkon? Ez esetben nagyon jól tudnod kéne, mit él át valaki, amikor közlik vele, hogy befejezettnek tekintik a kapcsolatot. Szó szerint sokkot! Mintha kirántották volna a lábad alól a talajt, hányingert, jeges bénultságot és kb 2 hétig ebben is maradsz. Úgy jársz-kelsz mint egy zombi, semmire nem tudsz odafigyelni, fizikailag fáj a szíved meg az egész mellkasod. Szóval ha ezt te nem élted még át egy szakítás után (nem is kívánom Neked SOHA, hogy átéld) akkor Te még nem kötődtél úgy egy férfihoz se úgy istenigazából. A kérdés pedig arra vonatkozott, hogy hogyan lehet az ilyenek túllépni?
2011. aug. 17. 16:23
 14/27 anonim válasza:
Túl fogsz lépni rajta, mert az idő minden sebet begyógyít, maximum a pasi ott marad a szíved egy pici szegletében.
2011. aug. 17. 16:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/27 A kérdező kommentje:

Azt mondjuk nem nagyon értem, hogyan, és főleg miért titkolja el valaki a szerelmes párja elől 2 évig, hogy az ő érzései korántsem ugyanazok. De neked kell tudnod, hogy valóban titkolta-e, vagy te bíztál valami csodában?


Beszélgettem vele erről. Azt mondta, hogy próbálta magában ezt kialakítani és néha sikerült meggyőznie magát, hogy "szerelmes" de beismerte, hogy soha nem ment neki. Azt magyarázta, hogy nagyon jó volt velem és azért ment bele a kapcsolatba, mert egy szép és nagyon jófej csaj vagyok, akivel mindenképp meg akarta próbálni. Aztán ahogy telt az idő, egyre inkább azt érezte, hogy nyomasztja ez a helyzet, hogy ő nem szerelmes és nem képes úgy kötődni ahogy én, egyre jobban múlott benne az a kevés is, amit érzett. Ezért egyeztünk meg abban, hogy vége és nem lehet már ezt így tovább folytatni:(

2011. aug. 17. 16:31
 16/27 A kérdező kommentje:
Ja és igen, az elején vártam a csodát, hogy majd ő is belémszeret, aztán éreztem a szívem mélyén, hogy ez nem így van, de annyira jó volt együtt, hogy homokba dugtam a fejem.
2011. aug. 17. 16:32
 17/27 anonim ***** válasza:

A válasz írója 81%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 16:10

vagyok es nem utolso sorban pasi.

En isram a 16:03asnak azt a valaszt es igy,hogy mar atfogalmaztad jobban elfogadhato a valaszod.Ne haragudj a hangnemert de eleg lazanak tuntel.

En is voltam hasonlo helyzetben mint a Te pasid.Egyszer nekem is volt egy baratnom akit nem szerettem es csak azert jottem ossze vele mert jol nezett ki es egesz jokat beszelgettunk.Egesz eletemben elmebeteg csajokkal voltam.Valahogy ezer kozul is ki tudtam valasztani ki fog tonkretenni.Valahogy ugy voltam en is ezzel mint a csajok szoktak mondani,hogy a rosszfiukat szeretik en a rossz lanyokat vonzottam pedig en sem vagyok a parkapcsolatok mintapeldaja.De ha szerelmes voltam akkor nagyon az tudtam lenni.Es amikor megismertem ezt a lanyt valahogy nem jott a dolog.Pedig igazi felesegnek valo volt.Sose csalt volna meg nem az a tipus-most ne menjunk bele honnan veszem ezt- es tenyleg nagyon rendes lany volt.Bar idosebb volt nallam de minden jo volt.A szex a beszelgetesek.Nasgyon jol megertettuk egymast.De a szerelem nem jott.Es nem ertettem miert...Mondjuk vannak teoriaim de az mar egy masik tema.Es azota plusz osszevetve a tobbi kapcsolataimat azt mondom,ha nem jon egybol aminek jonnie kell akkor abba "bele lehet szarni" hogy ugy mondjam.Nem leszel szerelmes idovel.Az mar maximum szeretet tud lenni.Szerelemes az elso pillanatban leszel es ha megmarad vagy csak kicsit enyhul akkor lesz minden jo.Sajnallak de tul kell magad tenni ezen.Es valaki irta elottem a nagy igazsagot,hogy az ido minden sebet begyogyit.Ez nagyon-nagyon igaz.Idovel jobb lesz. 30/F

2011. aug. 17. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/27 anonim ***** válasza:

Kedves kérdező! A kapcsolatban 2 ember van. Te az 50% voltál. Ha nincs meg a másik 50%, akkor nincs értelme, ezt te is tudod. Ne mondd nekem, hogy olyan férfival akarnál élni, aki nem szerelmes beléd! Jó, hogy kiderült, így van esélyed arra, hogy viszontszeressenek. Ha te ennek ellenére hozzá ragaszkodnál, az azt jelenti, hogy magadat nem becsülöd, pedig kellene.

Nagyon jól hangzik, hogy az életemnél is jobban szeretlek, csak sajnos nincs értelme, mert egy kapcsolat két egyenrangú félből kell, hogy álljon. Ha te feláldozod magad, még ha önként is teszed (és még ha nem is áldozat!), akkor is felborítja azt a kényes egyensúlyt, amikor még tökéletesen működik a dolog.

Ráadásul a másiknak terhes lehet az a szeretet, ami nagyobb, mint a magad iránti szeretet.

Nem csak azt kell nézni, hogy te mennyire szereted, hanem azt is, hogy ő mit tud nyújtani, tud-e ugyanannyit nyújtani. És ha nem, akkor mennie kell.


Normális, hogy fáj, és még sokáig fog is fájni. De egy idő után nyitni kell mások felé. Őrizd meg a szép emlékeket (nem kell elfelejteni semmit és senkit!), de kezeld őket a helyükön, ez a múlt. A jövő pedig rajtad áll. :)

2011. aug. 17. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/27 anonim ***** válasza:

*anno abba is "belehaltam", de ez most így felnőtt koromban már egészen más


Attól más, hogy vele már komolyan terveztél, közös élet, család, gyerek. Ez egy lehetőség volt, maga a jövő.

Nem csak a fiút vesztetted el, nem csak őt gyászolod, hanem a lehetőséget a családra, és az elveszett jövőt. Mert "ez" a jövő már elveszett számodra (de természetesen lesz másik).

Ezért rosszabb huszonévesen szakítani, mint tizenévesen álmodozni.

16.48

2011. aug. 17. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/27 anonim ***** válasza:

20/L vagyok


Leirtam a kérdésedre a választ az első válaszomban ha nem vetted volna észre!

Azt ne mond nekem, hogy derült égből villámcsapásként jött ez az egész! Egy normális kapcsolatban olyan nincs, hogy minden ok, és másnap a pali közli veled, hogy ennyi volt! Érezned kellett, hogy nincs minden rendben, ahogy le is irtad! Nem értem miért vágysz egy olyan kapcsolat után, ahol igazán nem is szerettek téged! Ezt te irtad! Ilyen esetben egy büszke nő szakit előbb, nem várja meg még az illető megunja és eldobja, miközben végig érzni, hogy nem szeretik! Ha mégis megvártad, legalább felkészültél volna, hogy ne legyen "sokk"!

És bocsi, ha most durva voltam, de felidegesitettél azzal, hogy nem fogtad fel, hogy nem rosszból irtam amit irtam, és azt sem, hogy válaszoltam a kérdésedre! Olvasd csak vissza!

2011. aug. 17. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!