Miért ilyen velem a családom?

annyit tudok mondani, hogy akkor amikor édesapáddal vagy légy nagyon óvatos

próbálj velük beszélni, de figyelmeztetlek nem biztos h sikerül velük megértetni

akkor meg próbálj minél kevesebbet otthon lenni, járj sportolni, vagy szakkörökre, vagy tanulj a könyvtárban vagy stb.

igazad van egyébként és kitartást és minden szépet s jót

Ez egy bonyolult családi problémának tűnik.

Apukád lehet, hogy attól ilyen "idegbajos" ol., hogy anyukád rá sem figyel oda - ez persze nem ok arra, hogy Téged bántson. Szerintem jelezd valamelyik tanárodnak, akivel jóban vagy, vagy az iskolaorvosnak, hátha valaki tud lépni.

Anyukád viselkedését ebben a formában nem értem; biztosan a szüleid között nem stimmal valami, szerintem.

Amúgy Te és a bátyád mennyi idősek vagytok? Te fiú vagy, vagy lány? Fiút vagy lányt akartak-e születésed előtt? Persze, mentség erre sincs, de engem pl. azért nem szeretett apu annyira, mint az öcsémet, mert helyettem is fiút várt...

Mindenesetre fel a fejjel, a gyerekkor nem tart örökké!

Esetleg, ha van lehetőséged, keress egy pszichológust, és talán össze lehetne hozni egy családterápiát.

Minden jót!

hát nálunk is volt hasonló,bár engem nem ütöttek meg.

és miért üt meg apukád?csak úgy?

amúgy próbálj anyukád kedvében járni,takaríts ki,tarts rendet,este csinálj neki egy kakaót,ülj le vele beszélgetni...persze,ha látod rajta hogy feszült,akkor inkább hagyd.

bátyáddal is próbálhatsz beszélgtni,kérd ki a véleményét valami oylan témában,amihez ért-el is indult a beszélgetés.

amúgy,ha otthon feszült a légkör,menj el sétálni,menj át a barátaidhoz,esetlegg aludj néha náluk.

és ne szomorkodj,te tegély meg mindent,legyél kedves,és ha erre is csak durvaságot kapsz,nem veled van a baj...

remélem azért tudtam segíteni.