Miben érzitek hogy különlegesek vagytok?

Láma Ole Nydahl: Ahogy a dolgok vannak

Láma Ole Nydahl: Könyv a szerelemről

Mindkettő könyvet nagyon ajánlom figyelmedbe!

S kérdéseid válaszra találnak. Az utóbbi könyvet pont ma olvastam ki. Rengeteg igazság van benne. És útmutatás.

(a 2. könyv fent van a Magyar Elektronikus Könyvtárban

az elsőt nem tudom :) )

A boldogság kulcsa szerintem az elégedettség. Ha olyan életet élsz, amivel elégedett vagy (olyan munkával, annyi pénzzel, olyan párral, annyi gyerekkel stb.), akkor boldog vagy.

Ha örökké hajszolsz valamit, vagy mástól várod a csodát (a párodtól, az államtól, a univerzumtól, a horoszkóptól, hogy jobb legyen, idős korodban a gyerekedtől, hogy pátyolgasson), akkor elégedetlen leszel, aki elégedetlen, az meg nem boldog.

Ezért nem szabad(na) senkire támaszkodni csak saját magadra. Pontosan azért mert a párunk elhagyhat, a barátok elfordulhatnak tőlünk vagy olyan élethelyzetbe kerülünk amikor csak magunk vagyunk. Azt szokták mondani hogy az ember legfontosabb kapcsolata az önmagával való kapcsolat, amíg az rendben van addig nem kell attól félni hogy elvesztesz mindent mert az nem történhet meg. A válasz tehát az hogy az embert saját maga "tartja meg" a csalódások után, az önbecsülése. Tudod, egyedül jössz erre a világra és egyedül is fogod elhagyni, bármennyi ember is vesz körül, bármennyire is szereted a párodat, barátaidat, mindenki saját magáért felel, senki nem élheti a másik életét. Úgy élj hogy magaddal mindig el tudj számolni.

Szerintem mindenki különleges, nincs két egyforma ember, hogy mik a te értékeid azt saját magadnak kell megtalálnod, azt nem mondhatja meg senki más. Nekem sosem kellett azon gondolkodnom miben vagyok más mert én mindig nagyon eltértem másoktól, annyira hogy sokszor úgy éreztem nem is tartozom ide. Az hogy szép vagy, kedves vagy, jólelkű vagy, szeretnek az emberek, van diplomád, jól fizető állásod még nem üdvözít, az édes kevés. Ha nem vagy magaddal békében és harmóniában akkor semmi sem lesz elég.

Sajnos az idő múlásával az a mondat,hogy "különleges vagyok" nagyon meg tud kopni.Szerintem ez ellen nem tud tenni érdemben senki mert az ember alapból társasági lény és ha a másik ember nem segít neki akkor nem tatja magát különlegesnek.

Most én mondhatom magamnak,hogy különleges vagyok mert nem is tudom elvégeztem az orvosit.De lópikulát sem ér ha nincs aki ezt tudatosítja bennem.Mert 100 másik ember is elvégezte az orvosit.

Szóval szerintem önmagadban nem tudod fenn tartani ezt az érzést.A különlegességet.

Remélem nem írtam butaságot...:)

33/L