Anyukám terhes, aki volt hasonló, vagy ilyen helyzetben, hogy bírkózik meg a dologgal? Hogyan fogja fel?
Anyukám terhes, és aggódom, hogy a kapcsulatunk tönkre fog menni. Egyedül álló anyuka, nincs aki támogassa, a baba apukája nem szerepel, és nem is fog szerepelni az életünkben.. Nagyon drága az iskoláztatása a tesómnak, nekem, és önmagának, mert még egyetemre is jár.
Én nagyon szeretnék neki segíteni, de nem fogom hagyni, hogy a tanulmányaim rovására menjen. Ez lehet, hogy egoista dolog, de nem akarom miatta elrontani az én életemet. Mióta tudjuk, hogy terhes, azóta aggaszt a dolog. Sokszor beszéltünk már erről, és azt mondta, hogy nem kell aggódnom, ő ugyan úgy fog szeretni engem, minket, ugyan úgy fog foglalkozni velem, velünk, tehát ugyan úgy lesz minden mint eddig, csak egy emberrel többen leszünk.
Néha kétségbe esek, a baba pont suli elejére várható.
Normális hogy félek, és hogy ilyeneket gondolok?
Aki ilyen helyzetben van, vagy hasonló helyzetben, ő hogy fogadta el a dolgot, és hogy tett, hogy mindenkinek jó legyen, ne bántson meg senkit?
16/L
"...Utolsó, értem, mire gondolsz, de attól még az anyukájára tartozik. ..."
Ezzel akkor védekezhetne egy alkoholista szerencsejáték függő apa is aki egyedül neveli gyerekét és hó elején elveri a pénzt?
Tudom, durva példa, de csak hogy értsük a helyzetet.
Felelőséggel tartozik egy szülő a gyermekeiért és nem engedhet meg magának akármilyen döntést, ha az kihat a gyermeke életére.
Mondom ezt, mint kétgyermekes apa.
Öcsém 10 évvel fiatalabb nálam, igaz neki van apja, anyám férje, együtt élnek még mindig- én azóta már saját életet kezdtem.
Igazuk van azoknak akik azt írják, h anyud dolga. Ha dolgozni mész, akkor tedd félre a pénzt, magadnak, mert még szükséged lesz rá, az etetésetek, taníttatásotok nem a te dolgod!
A baba sírni fog, vegyél jó füldugót.
Szittelés: rengeteget vigyáztam öcsémre, de nem volt megterhelő. Megeteted, megfürdeted, lefekteted. Amikor nagyon nem akart aludni, csináltam neki pop cornt és betettem a 101 kiskutyát- mjuk ekkor már nagyobb volt :D
Ha tanulnod kell, megmondod, h tanulnod kell. Anyukád sem akarja, h csöves legyél, hidd el. Arról nem is beszélve, h a tesód 16!!! évvel fiatalabb, vagyis jó eséllyel te fogsz majd gondoskodni róla amikor elindul az életben, ezt anyud is fel fogja fogni, és azt akarja majd, h jóban legyetek!!
Amúgy: szeretni fogod, én imádom az öcsémet :D És én is tudom, h nekem is kell majd segítenem az egyetemi tanulmányaiban...stb, hiszen anyáéknak nincs olyan sok pénzük. De ez nem teher számomra, mert szeretem.
Ne aggódj, nem vagy önző meg semmi, ezek természetes félelmek, de SZERETETTEL állj a babához, mert a testvérek azok, akikre mindig számíthatunk, és lehet h egyszer öregebb korotokban te beteg leszel, és ő fog segíteni, amíg felépülsz. A testvérek a legjobb dolgok a világon, úh. ÖRÜLJ!
Apukádnak igaza van mert ha annyira szükséged lenne a pénzre vagy segíteni akarnál anyukádnak akkor elmehetnél dolgozni. 16 évesen már felvesznek diákmunkára.
Gondolom anyukád tudja mit csinál ezért meri bevállalni a 3. gyereket.
Én 13 éves voltam mikor kiderült hogy anyum terhes,már volt 2 testvérem. Eléggé kiakadtam,én is azon aggódtam hogy majd nekem kevesebb jut-ez elég önző dolog volt. Utáltam az akkor még meg sem született kisbabát,az első nap a kórházba be se mentem hozzájuk,ezt nagyon megbántam. Másnap bementem és láttam milyen aranyos kisbaba,rögtön megszerettem.
Apukám szinte minden nap dolgozott (nappal,éjjel,szabad...műszakokba),így csak nagyon ritkán volt itthon. Sokat segítettünk anyukámnak,amikor nagyon elfáradt akkor átvettük tőle a babát. Nem volt vele sok gond mert csecsemőként csak fogni kellett és elaludt,aztán le lehetett tenni,esetleg tisztába kellett tenni vagy megetetni. Ezek nem oylan megterhelő gondok és tanulás mellett egy kis kikapcsolódásként jól jön. Gondolom nem tanulsz egész délután 2-3 órától este 9-ig folyamatosan,úgyhogy nem hiszem hogy baj lenne.
Az öcsém áprilisban lett 5 éves,én idén érettségiztem és megyek egyetemre. Egyáltalán nem zavart a tanulásban,nem rontottam a jegyeimen stb. Annak idején azt hittem hogy az kisbaba miatt majd kevesebb dolgot fogok kapni de nem nagyon változott semmi (nem vagyunk egy gazdag család de nem is kell annyira nélkülöznünk). Én örülök neki hogy megszületett az öcsém mert nagyon aranyos és nélküle teljesen "felnőttes" lenne a család,mert a húgom 1 évvel,a másik öcsém pedig 4 évvel fiatalabb nálam.
Szerintem ti is ugyan úgy meglesztek a babával mint baba nélkül,igaz nálatok annyival rosszabb hogy anyukád egyedül lesz (apa nélkül) így talán nehezebb lesz megélni. Lehet hogy kicsit nélkülöznöd kell majd ezt-azt de ha teheted (pl. nyáron) menj el dolgozni és így lesz pénzed,plussz anyukádnak is segítessz azzal hogy amit magadnak emgveszel neki már nem kell. A babát ne utáld meg azért mert lesz,nem ő tehet róla! Anyukádnak is jól esne ha most támogatnád.
Hát anyukád nem normális az biztos, a vállaljanak a nők sok gyereket kormánypropaganda az agyának ment.
Én egyedül nevelek egyet és meg nem tartanék egy becsusszant terhességet.
Örülök, ha ezt az egyet fel tudom nevelni egyedül.
És nem egy tininek kell az anyja helyett pénzt keresni meg nevelni a gyereket. Vki itt azt írta, hogy te segítesz neki. Ez nem egy gyerek feladata, még akkor sem ha 16 éves. 3 csak a gazdagoknak való.
19 voltam, amikor megszületett a KisÖcsém. Eszembe nem jutottak ilyenek, mint neked, kérdező.... Szerintem nem normális, önző vagy és gyerekes. Azok alapján, amit leírtál, anyukád akkor sem tudná anyagilag támogatni majd az egyetemedet, ha nem születne most ez a baba.Tessék tanulni, hogy ne fizetősre vegyenek fel, és suli mellett dolgozni.
És igen, néha vigyázni kell a kistesóra, én is szoktam vigyázni rá, kb kéthetente egy délutánt. Nem esik le tőle a gyűrű az ujjamról. Vizsgaidőszakban is vigyáztam rá, legalább kicsit kikapcsolódtam.
23L
Én 12 és 14 éves voltam, amikor megszülettek a kisöcséim. Bevallom, nem is értem a gondolkodásmódodat, mert én iszonyú nagy izgalommal és szeretettel vártam őket, ilyenek meg sem fordultak a fejemben. Nyilván kevesebb figyelem fog rád jutni, de én alig vártam, hogy végre nálam legyenek a babák, amíg anyukámnak valami dolga volt. Egy kisbabával nincs sok gond, legfeljebb, hogy sír, de ez nem zavaró, egy idő után megszokja az ember. A gimnázium nem egy nagy durranás tanulás szempontjából, ahogy az érettségi sem, nekem sikerült úgy kitűnőnek lennem, és kitűnőre érettségiznem, hogy alig tanultam rá, és bőven jutott időm a picikkel játszani. Ha odafigyelsz órán, akkor nyert ügyed van. A pénz miatt sem kell aggódnod, mert 3 gyerekre nagyon sok kedvezmény van (tankönyv, adó, étkeztetés, csak hogy néhányat említsek), és ha úgy érzed nem jut rád elég, még mindig ott a diákmunka (ami több szempontból is jó, saját pénz, plusz beletanulsz a munka világába). Nem a kicsi miatt fogod elrontani a felvételid, erről biztosíthatlak. Szóval szeresd azt a kicsit, mert a jó testvéri kapcsolatnál nincs megnyugtatóbb dolog a világon :)
20/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!