Anyós problémám van! Mit tennétek helyemben?

Ha a férjed melletted áll nincs gond,

beszéld meg vele a dolgot, és ketten tegyétek takarék lángra anyósod,

ha nem működik őrlángra, ha úgy sem , akkor kikapcs!

Azt, hogy ki mit hall az anyóstól, az legyen az ő dolguk. Ne hagyd, hogy ezzel sakkban tartson. Mondjon amit akar. Aki ismer, akinek a véleménye fontos, az úgyis tudja, hogy ki vagy, milyen vagy.

Meg kell húznod a határt az anyóssal. Ha pároddal megbeszélted, utána csak! Hogy közöttetek ne legyen konfliktus e miatt. Azt szem előtt kell tartani persze, hogy ő az anyukája... de aki okos, az tudja, hogy akár egy kezdeti sértődés, és megbántottság is jobb, ha helyreteszi , sínre a kapcsolatot az anyóssal, mintha éveken át húzódik a konfliktus.

Ha beleszólás miatt kérdez bármit is, akkor nem kell neki kiadni, elmondani, hogy mivel eteted, mennyit eszik, stb. Nem kell válaszolni ilyenekre. Anyuka, ez a mi dolgunk. - diplomatikusan le lehet zárni a nem kívánt kérdéseket. Azt viszont meg kell értenie, és tudtára kell adni, hogy hozzátok akkor mehet látogatni csak, ha tud viselkedni.

Most próbálgatja, hogy meddig mehet el. Rád akar telepedni. Szerintem nem szabad hagyni. Persze gyakorlatban megvalósítani sokkal nehezebb, mint mondani.

Ha számára senki vagy, és a szavad is semmi, akkor nem ad meg semmi tiszteletet. Ezt neked mondta? Mit válaszoltál rá? Akkor se veled, se a gyermekeddel nem kell találkoznia. Semmilyen emberi kapcsolatot nem kötelező fenntartani olyannal, aki semmibe vesz, és az alapvető tiszteletet nem adja meg. Bárki rokona, anyukája. Mindenki felelős a saját tetteiért, és dolgaiért. Ha valamilyen kapcsolatot fenn akar tartani az unokával, főleg ha nálatok van , akkor vagy viselkedik és tisztel téged , fiát, és a határokat, vagy nem kötelező többet látogatni...

Keménynek kell lenni, nem utálatosan, csak kedvesen, diplomatikusan, de határozottan ki kell mondani ezeket.

Persze hangsúlyozom, a pár nem biztos, hogy ki tudja mondani az édesanyjának, nem várható el tőle. De az igen, hogy jelen legyen, és mutassa, hogy melletted áll. Ha ő is így érzi, ha ebben együttértetek, csak akkor működik ez így természetesen.

Nem lehet, hogy azért nem szívlel, mert nem állsz szóba vele?

Vagy nem foglalkozol vele egyáltalán, de akkor ne is idegesítsd megad, és kész, vagy próbálod megismerni és megérteni őt. Válassz ezek közül!

Nem lehetne csak úgy elfogadni hogy ő ilyen és kész? Mégiscsak megszülte és felnevelte neked a férjedet.

Egy idősebb nem mindig tud alkalmazkodni, könnyebb a fiatalnak elfogadni őt ilyennek.

Utolsó hozzászólónak szerintem nincs igaza.Pont ez a probléma az ilyen típusú emberekkel független attól,hogy anyósok vagy sem,hogy Ők is így gondolják,hogy csak hozzájuk kellene mindenkinek alkalmazkodni azt tenni ami az ő elképzeléseiknek megfelel.

Hát nem kell.Ő intézkedjen a maga életében ne a fiatalokéban,hagyja had neveljék gondozzák a gyereküket belátásuk szerint,és ha nem kíváncsiak a tanácsaira,akkor tartsa meg magának őket.Miért kellene a menyének hozzá alkalmazkodnia,vagy fordítva?Az ilyen emberek nem tudják tudomásul venni,hogy felnőtt a fiuk,saját családja van,és lehet,hogy másképpen akarnak élni mint Ők anno.Az nem lenne baj,ha nem ért velük egyet,de tartsa meg a véleményét magának.Ha meg semmibe nem nézi a menyét,akkor miért nem hagyja békén a gyerekével együtt?Ő ne foglalkozzon vele,szerintem a menye sem fog,nem megy hozzá intézkedni.A magánéletét mindenkinek illik tiszteletben tartani még akkor is,ha a felnőtt gyerekünkről és annak családjáról van szó. Persze,hogy olyannak kell mindenkit elfogadni amilyen,de a magánéletünkbe akkor sincsen joga beleavatkozni.Felnőtt emberekről lévén szó azért van határ amit nem lépünk át.

Nem alkalmazkodni kell, csak ha nem akar alkalmazkodni, akkor meg mit idegesíti magát? Senkitől se várhatunk el semmit.Amit az illető is nem akar velünk együtt. Mi magunkon tudunk változtatni, vagy ha nem akarunk változni, akkor azok társaságát keressük, KIVEL JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT. hOGY VEHETNÉ RÁ AZ ANYÓST, HOGY MÁS LEGYEN, MINT AMI?Bocs benyomódott.

Nem tudok elképzelni semmi mást, hogy a mama változzon, mintha önként rájön hogy változni akar. Szeretetből. Kényszeríteni nem-igen lehet.