Volt időszak mikor nagyon szegények voltatok, éheztetek?

Amíg otthon laktam 18 éves koromig, ahogy így visszagondolok, addig folyamatosan szegények voltunk. 6 éves koromig, azt sem tudtam, hogy mi a melegvíz, meg a fogmosás. 8-9 éves koromig nem is nagyon zuhanyoztam, vagy fürödtem, mert nem tudtam, hogy azt naponta kell, a ruháim nem voltak sokszor kimosva, papírzsepiről még csak nem is hallottam, a ruhám ujját használtam. Télen egy nagyon füstös kályhánk volt csak, és amellett melegedtünk, a víz meg olyankor általában befagyott a kinti csapba (nem volt vezetékes víz), az ivóvízet is vödörrel hordtuk be, lavór volt a fürdőszobánk. Egy tökéletes XIX-XX. századfordulós parasztház volt a miénk. Még állataink is voltak.

Ennivalóra viszont úgy emlékszem nem volt sosem gond, mert mindig került valami az asztalra. Aztán a középiskola alatt is valószínűleg szegények voltunk, mert mindig mikor sokadika volt otthon, akkor sírt a gondviselőm, meg a forintosokat kellett vadászni a bútorok alól, ruhám is a rokonoktól volt, amit meguntak, meg a turiból ritkán kaptam valamit. 2 évente volt így "új" ruhám. Viszont mikor egyetemista lettem, a gondozómnak jó állása lett, azóta nincs gondja az anyagiakra, meg a vérszerinti gyerekei is már jó helyeken dolgoznak, úgyhogy ők is kisegítik őt anyagilag. Én meg most a pároméknál élek, ők most szorultak meg egy éve, nekem meg nem esett le sokáig, hogy bármi gond is lenne, mivel a nélkülözés volt természetes. Sőt, kicsit félelmetes az, hogy talán még az se tudna rám hatással lenni, ha egyik napról a másikra hirtelen nem lenne fedél a fejem fölött, és egyedül lennék pénz nélkül, ennyire alulkondícionált lettem az anyagiak és a lakókörnyezet szempontjából.

A gyerekkori emlékeim között viszont csak szép dolgok vannak. Egyáltalán nem volt élményszegény, nagyon sokat játszottam, olvastam, kirándultam együtt a többi gyerekkel. Kiközösíteni is csak akkor közösítettek ki, mikor nem volt megmosva a fogam és koszos voltam, a hajam is mindig kócos volt, amíg meg nem mutatták, hogy mire való a fésű, a fogkefe, meg amíg meg nem tudtam, hogy létezik melegvíz is. A lestrapált ruhák miatt szinte sohasem külömböztettek meg negatívan az osztálytársaim.

Jelenleg az álomfizetésnek, amit havonta szeretnék keresni a 120.000 Ft számít. Rengetegnek tartom, pedig valószínűleg diploma után 3-400.000-is sikerülhet keresni a diplomám miatt.

D. vagyok a 2 gyerkőccel.

Írta az egyik válaszoló a lyukas cipőt.

Tényleg, a lyukas cipő! :) A gyerekeknek még turkáltunk zárt cipőt, de nekünk már nem jutott, így 2 télen is beázós cipőben jártunk. A férjem nagyijának temetésén (persze nem ez volt a legfontosabb) zöldre fagytak a lábujjaim. Ijesztő volt.

Csak azért nevetek, mert sírtam már eleget, és csak a nevetés maradt. Plusz nincs az a pénz, hogy a gyerkeimre a rosszkedvet ráragasszam.

Ezt elfelejtettem:

Nekem sem volt rendes cipőm, mert mindig beázott. Sőt kabátom is amit télen hordtam, igazából egy átmeneti kabát volt, amiben minden télen fáztam átázott cipőben:D Aminek most az lett az eredménye, hogy télen nem tudok melegen felöltözni sohasem, mert rosszul vagyok tőle. A meleg vízálló cipőket meg azóta becsülöm meg.:)

Bevallom sok történetnél jöttek a könnyek.

Nálunk még van mit enni. de sajnos a még-en van a hangsúly. Most született a 2. baba. És nem a semmire vállaltuk be. Akkor volt 3! munkám, mikor összejött a baba. Mire megszületett, lett egy... a legrosszabbul fizető, csak ezután kapom majd a tgyást, gyedet... Lakáshitelünk van, természetesen svájci frank. Meg az előző gyed alatt felhalmozott "A" hitelek...

Most még szoptatok, de nem tudom ha én is csak kenyeret eszek majd, akkor hogy lesz ez a szoptatással... Anyumék jól élnek, sokszor segítenek, Ha ne kérem, akkor is. De sokszor már olyan megalázó. Anyósék is jól élnek, mindig futja új szemüvegre, lakásfelújításra, stb, de eszébe sem jutna segíteni... Pl egy ebédmeghívással... Testvéremék nagyon jól élnek. És bár ő is volt gyeden már, és akkor mi segítettünk nekik, most még sem érti, mért nem veszek magamnak minőségi ruhát, miért csak a kínait.. (jelzem azt is csak szülinapra..) Azt sem érti, miért nem veszünk anyuéknak wellness hétvégét (nyilván, mert a saját gyerekemet sem tudom ezzel meglepni, nekik meg ez nem tétel, ha akarnának, elmennének)

De ezek elmondhatatlanul rosszul esnek...

Persze ez a legkevesebb.

MI is ott rontottuk el, hogy a gyereknek nem tudtunk nemet mondani. felesleges dolgokra költöttünk. Mindig jött/jön a :na még ezt utoljára megveszem...

Mostantól viszont tényleg nem tudom hogy lesz. Utána kell járnom, mik a legolcsóbb kaják...