Miért érzek így? Természetes reakció ez az érzés?
Van egy kislány, a lányom ovis társa. 3 hónapos korában elhagyta az anyja, apja nem is volt. Most a nagyapja neveli, a kislány dédijével aki súlyos beteg. Nagyon nagyon szegények. Se víz, se áram nincs a házukban ami egy nyomor tanya.
Mikor ezeket megtudtam igyekeztem segíteni nekik, a lányom kinőtt ruháival, élelmiszerekkel, játékokkal stb.
Most oviszünet van, és tegnap elhoztam a kislányt hozzánk, hogy ne unatkozzon otthon.
Azóta teljesen kikészültem, egyfolytában sírnék.
A kislány gyönyörű szép lenne, de súlyosan alultáplált, teljesen olyan mint az afrikai éhező gyerekek. Hosszú szőke haja büdös volt, az egész gyermek is.
Teljesen neveletlen, de nem rossz, annyira akart szót fogadni láttam rajta, de egyszerűen kiment a fejéből amire intettem.
Soha nem ült még autóban, azt hitte csak az oviban van csap víz stb.
Annyira boldog volt, én meg olyan szomorú...
Nem tudom mit csináljak, nem merem még egyszer elhozni.
Mit tennétek???
válasza:szerintem nagyon rosszul jönne ki a saját lányod felé ha örökbefogadnád ezt a kislányt. És valóban nem te vagy az anyja, úgyhogy ha ekkora különbség van a gyerek otthona és a te házad között, szerintem rosszul jön ki ha haza cipeled. Látod, már mindent a magáénak tekint. mégis hogy fogod erről leszoktatni? mert azért nem az övé. És a lányaitok előbb utóbb össze fognak veszni. mert ezek a kapcsolatok eleve ritkán tartanak sokáig, ilyen különbségekkel meg aztán pláne. Akkor mit csinálsz?
Igen, segíts, azzal ahogy eddig is tetted. Adj nekik ruhát, amikor teheted vigyél nekik élelmiszereket. vagy beszélj a nagypapával, hogy szeretnél segíteni, mit fogad el... És ennyi elég lesz. Attól hogy sajnálod, nem lesz előrébb a gyerek, és sajnálatból nem szabad teljesen felborítani az eddig megszokott rendjét. Mert csak ártasz vele.
Tudod, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. ez egy nagyon bölcs mondás. és ilyen esetben nagyon is lavírozni kell a különböző érdekek mentén. Ne csinálj nagyobb kárt mint ami eleve adott.
És figyelj, hiába szereti a saját lányod ezt a kislányt, mit gondolsz mit fog mondani, ha állandóan oda viszed ezt a kicsit, és az mindig mindenre azt fogja mondani hogy az övé, meg még majd a lányodnak kell engedélyt kérni tőle, hogy használjon valamit? érted. És nem a te feladatod megnevelni, hogy mégis hogy működik egy társadalom. mert nem te vagy az anyja. aztán ha valami elfajul, akkor majd még a nagypapa lesz felháborodva, hogy hogy mered te rendre utasítani az ő unokáját. Ha meg eltűröd neki, akkor a lányod fog megharagudni, hogy nem állsz mellé. Szóval szerintem nem kell haza vinned. Távolról segíts neki annyit, amennyit hagynak.
Elsősorban a nagypapa felelőssége a gyerek. Neki kell felajánlani a segítséget. Aztán, ha normális, elfogadja, ha nem, akkor a lányod esetleg adhat ételt a kislánynak az oviban, meg ott adhat egy két dolgot, amiből nem lesz balhé.
32/N
válasza:Előző vagyok. egyet értek a férjeddel, hogy nem kell mindenki baját a nyakadba venned. ő látja hogy ennek nincs jó vége. a férjed elég realista ember. A szánalom nem jó tanácsadó. Gondolkodj racionálisan. Mégis mi a fenéért lesz boldogabb az a gyerek ha ráébred hogy mekkora különbség van köztetek? hm? és belegodnoltál abba hogy amennyire neveletlen ezt a lányodon fogja leverni? simán a fejére nő az oviban és elkezdi terrorizálni, mert nincs benne gátlás amint fent leírtakból látjuk!!!! gondolkodj már kicsit! és akkor mi lesz? viszed másik oviba a lányodat?
Segíteni csak távolról. adj a nagypapának élelmiszereket és kész, ruhákat ahogy eddig. de ne cipelgesd haza a gyereket!
32/N
válasza:
válasza:Az elözöhöz:
Megértem a "gyakorlatias" tanácsaidat, kedves Hozzászóló, de ha mindenki ilyen gyakorlatias lenne, hol tartana akkor a világ?! Akkor soha nem lett volna egy "Kalkuttai Teréz anya" sem!
Nem kell elöre a jövöben gondolkodni!!
A mai nap és a mai nap kötelessége az elsö.
Èn csak becsülni tudom, hogy vannak még, akikben megmozdúl a szív és a lelkiismeret, ha egy ilyen kislány eléjük kerül... Öszíntén, spontán, mérlegelés nélkül segítenek és EZ a helyes!!!
A Kérdezö az elsö lépést megtette, ösztönösen, jó szíve által irányítva, a következö lépés pedig jönni fog magától, hiszen máris sok jó ötlet, tanács elhangzott.
Ezt a kislányt nem szabad magára hagyni, a nagyszülök maguk is betegek, öregek, bármelyik pillanatban meghalhatnak, rá kell nézni erre a kislányra, nehogy teljesen magára maradjon, még éhen is halhat, anélkül, hogy valaki is észrevenné...
Igenis minél többet ki kell emelni a szerencsétlen környezetéböl, amíg nem akad jobb megoldás, ami akadni fog, ebben biztos vagyok, csak utána kéne valakinek járni, hogy, ki által, milyen segélyszervezetek által lehetne segéteni neki.
Egy kis fáradtsággal jár, de van telefon, van internet...
Jelenleg etetni kellene és kicsit törödni vele, talán az öregeknek is lehetne valahogy segíteni??
válasza:Még kiegészítés:
Van ott helyben vagy a környéken katolikus plébánia vagy református lelkész?
Egyházi szervezetek tudnának segíteni az öregeknek is meg a kislány ügyében is!!
(Ha mással nem, további tanáccsal...)
válasza:Teréz Anya sem a saját házába vitte a kislányt és nem luxusautóba ültette a szegényeket, hanem a SAJÁT KÖRNYEZETÜKBEN segített nekik ahogy lehetett!!!! Orvosi segítséggel, tanítással, élelmiszerekkel. ez segítség valóban. De nem a saját kislányát helyezte háttérbe azért hogy egy másikat nevelgetni próbáljon. Ráadásul a kérdezőnek jogilag semmi keresnivalója a gyerek mellett.
Változatlanul a férjjel értek egyet aki nem nézi jó szemmel ezt a nagy közeledést. Igen, kötelessége segíteni, amiben tud, és amiben VAN ÉRTELME ÉS NEM ÁRT VELE!!! Élelmiszerekkel, ruhákkal, ha adódik alkalom elviheti játszani, sütizni. Ennek van értelme, és ez örömet szerez a kislánynak. De több nem. És igen mindig kell előre gondolkozni, mert ha a fejükre nő, akkor mi van! és a fejükre fog nőni ezt most megmondom. Mert a kérdező nem tudja kezelni, hiszen semmi keresnivalója a gyerek mellett mint nevelőszülő. És igen rossza hatással lesz a saját lányára, mint ahogyan már látja is.
A három lépésnek akkor is meg kell lennie a segítségnyújtással együtt. ez a véleményem.
Hát köszönöm ezt a sok hasznos választ.
Sokat gondolkodtam, és arra jutottam, hogy továbbra is segítem Őt, de nem hozom el hozzánk. Igen, rossz hatással volt ez rá szerintem is.
A nagypapája nagyon kedves, könnyes szemekkel kérdezte, hogyan tudná nekem ezt meghálálni.
Valaki kérdezte, hogy örökbe fogadnám-e Őt. Ha nem lenne férjem akkor gondolkodás nélkül azt mondanám, hogy igen.
A férjem tényleg racionális gondolkodású, ebbe nem menne bele.
Aki nem rég írta hogy, a lányomra milyen hatással lehet ez az egész annak külön köszönöm, hogy megértette a félelmeimet. Valószínű, hogy Ő is anya ezért látta át.
Nekem a legfontosabb a lányom és az Ő érdekei, érzelmei.
Mégsem tudok behunyt szemekkel elmenni ha ilyet látok.
Segíteni fogok, úgy hogy mindenkinek jó legyen.
A nagypapát nem szeretném azzal tönkre tenni, hogy elvetetem tőle ezt a kislányt, inkább abban segítek, hogy ne éhezzen. Lehet, hogy leülök vele és beszélgetünk majd erről.
A védőnő egyébként sokat járt hozzájuk régebben.
Az én kis opel corsa-ám nem igazán luxus autó egyébként :)
Még annyit, hogy az emberek, óvónők, védőnő, orvos látják ezeket a dolgokat, de nem akarnak belefolyni igazán.(Mert nem akarják annak a felelősségét a vállukra, hogy ők szakították el a gyermeket otthonról.)
Meg általános emberi tulajdonság, hogy azt mondják ez nem az én problémám, és inkább elfelejtik.
Már elindítottam egy gyűjtést, és a helyi önkormányzat kifestet náluk.
Még egyszer köszönöm nektek! Sokat segítettetek! Mindenki még FromÓz is :)
válasza:Kedves Kérdezö!
Ma reggel (azt hiszem 8:27-kor) küldtem Neked egy választ, benne egy honlap-címet. Belenéztél már??
Itt van mégegyszer:
Azt hiszem én is, hogy ennek a gyermeknek NEM privát síkon kéne elsösorban segíteni, hanem professzionálisan, tehát egy segélyszervezeten keresztül, mert az biztosítaná, hogy ÀLLANDÒAN (ne csak éppen hébe-hóba) törödjenek vele, nézzenek rá. Az öregekkel is elöbb-utóbb problémák lesznek, erre is lehetne (kéne) már most gondolni, (a kifestés már egy jó lépés ebbe az irányba...Vizet, áramot bevezettetni náluk??), de a kicsi elöbb-utóbb úgyis árva lesz, akkor már minél hamarább kihoznám ebböl a számára nem túl elönyös környezetböl...
Kérlek nyisd ki ezt a honlapot és vedd fel velük a kapcsolatot, biztos tudnának tovább segíteni (kapcsolataik vannak, kiismerik magukat jobban mint Te és még anyagilag is "leeshetne" valami...)
Neked is jobb lenne, nem lennél olyan egyedül ezzel a problémával, nem egy szélmalomharcot vívnál egyedül!!
Itt lenne egy másik, egy -szerintem- tényleg szuper lehetöség:
Hallottál már az SOS Szeretö Otthonról? (már 3 van M.o.-on).
Ezek gyermekek számára alapított (Nyugatról) "családok" egy "mamával", aki több gyermekkel él együtt egy házban, tehát a gyerekeknek tényleg "családi fészket" tudnak kialakítani!
Szerintem EZ lehetne az ideális megoldás a Kislánynak, ahol úgy nöhetne fel, hogy MINDENT megkapna, a családot, a "mamát" is, ugyanakkor a nagyszülök biztos látogathatnák stb.
Sok sikert, kérlek számolj majd be továbbra is a dolgokról!!
Nagyon köszönöm.
válasza:Kiegészítés:
Ez az "SOS Gyermekfalu" három helyen van M.o.-on (én külföldön élek): Battonyán, Köszegen és Kecskeméten.
Hol él ez a kislány??
Itt korábban írt egy pedagógusnö is.
Nos, az SOS-falvakban keresnek munkaeröket (nevelöszülöket) is, ha érdekelné...
Tehát még álláslehetöség is lenne, ha valaki éppen munkanélküli.
Igen, megnéztem de nem volt még időm jobban átnézni az oldalt. Mindenesetre köszönöm a segítséget.
Az SOS-falut, alapítványt ismerem, és rendszeres támogatójuk is vagyunk, de sajnos tőlünk nagyon-nagyon messze élünk.
Abban is igazad van, hogy nem él örökké a dédi és a nagypapa.
Igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni, hogy ha egy picivel is, de jobb legyen ennek a kislánynak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!