Éreztetek már olyat, hogy féltékenyek vagytok a babátokra? 3 hónapos, és ideges vagyok, ha más ölelgeti, ha más is el tudja látni? Ez természetes érzés, és idővel elmúlik? Mondjátok, hogy nem vagyok egyedül!

Hajj-ajj....de meg mennyit ereztem ezt!!

Leginkabb ha olyan szemely babusgatta akit en nem kedvelek.

Ez foleg az elejen volt igy, mara kevesbe akarom kisajatitani.

Az elso par napban ugy ereztem, hogy O csak az enyem, mert en hanytam 9 honapig es szenvedtem tobb mint 42 orat a szuloszoban.

Idovel jobb lesz aztan ujra rosszabb amikor eljon az elso szerelem :)

Nehez dolog ez az anyasag, de csodalatos is:)

En nem erezetem ilyet.Nekem az volt fajo mikor elkezdett az apjahoz nagyon ragaszkodni,olyan szinten hogy akkor tolem visit es csapkod,mert apa az isten en ne nyuljak hozza.

megszoktam,elfogadtam,mostmar nem faj inkabb kihasznalom a helyzetet hogy addig tudok valamit csinalni,nem rajtam log.

9,5hos.

2 éves a lányom, és még mindig ezt érzem. Utálom, ha a nagymama teszi tisztába, vagy a nagymamával megy sétálni, és még jól is érzi magát.

De vissza kell fogni magamat, nem lehetek féltékeny, hisz nemsokára megy oviba, közösségbe, nem leszek ott mindig neki. El kell engedni őt, és különben is a nagymama nem ellenség :)

Szóval megértelek, csak én már nagyon nagyon elnyomom ezeket az érzéseimet, nem láncolhatom magamhoz örökre.

Ha most ezt érzed, ha nem is múlik el a féltékenységed, megtanulod kezelni (mint ahogy én is).

Kedves 3. valaszolo.

Azt elhiszem, hogy rosszul esett :( en tuti elsirtam volna magam.

Azert ugyes vagy, hogy kihasznalod az elonyet :)

2. valaszolo

ja es 9 hos a gyonyorusegem :)

Én nem voltam egyiknél sem féltékeny, ha máa fogalkozott vele (apja, 2 nagyanyja), akkor örültem, hogy volt egy kis időm.

Most 20 hónapos, ha átmeygünk anyósékhoz, tök jó, hogy leviszi a kicsit(nagy is szokott menni velük) a játszótérre, addig én feltett lábbal mondjuk újságot olvasok:-)))

én is úgy vagyok, ahogy szegény 3. :(

nagyon apás a kisfiam, most 16 hónapos, talán már kevésbé, de volt olyan időszak, hogy ha itthon volt apa, meg sem foghattam, az ölembe se vehettem, mert sírt, és csak apa

de ha pl hárman sétálunk, még most is apa kezét fogja csak meg

amíg ketten vagyunk, imád szeret, de ha megjön apa, csak ő számít

én szinte lelkibeteg lettem emiatt, de már én is könnyebben viselem, ahogy a 3. írta, inkább próbálom kiélvezni a szabad perceket, meg hát úgyse tudok ellene mit tenni

kicsit off: vki írta hogy 42 órát volt a szülőszobán :( ez őrült sok, mi történt ha nem vagyok pofátlan?

OFF:En vagyok a 42 oras.

Egyszeru magyarazat :ANGLIA.

Itt nem adnak oxit es nem segitenek semmivel, meg gatmeccessel sem.

Miutan elfolyt a vizem azt mondtak a korhazban, hogy mehetek haza es haza is kellett mennem.Azt mondtak, hogy lehet, hogy meg tobb nap mire megszuletik.Addigra 16 oraja vajudtam.1.5 orat otthon voltam es mentem vissza, mert minden bajom volt.

De ez meg mindig egeszen jo szules volt :S Itt ismerkedtem meg egy anyukaval, akit a 3. babanal haza kuldtek, hogy meg nem szul, pedig szult szegenykem.Otthon jottek a tolofajasok es meg is szuletett otthon a baba.

Ujsagcikkekben meg lehet olvasni remtorteneteket is :(