Nem furcsálljátok az olyan embereket akik már betöltötték a 20. életévüket és még soha nem volt párjuk?

Én nem furcsállom. Lehet az illetőnek valami olyan baja van, ami miatt nem mer ismerkedni, és nem reménykedik abban, hogy lesz valakije.

Másrészt fölösleges meggondolatlanul belemenni egy kapcsolatba. Ha valaki úgy érzi, nem elég érett hozzá (előfordulhat), vagy nincs igénye párkapcsolatra, akkor az az ő döntése, attól még ugyanolyan értékes személy marad.

Az én nézőpontomból az a furcsa, ha valakinek nincs szüksége az egyedüllétre (nem pár napra...stb.) és a függetlenségre. :) :)

Én meg azt furcsállom amikor egy életerős 25 éves fiatal már a 4. egyetemébe kezd bele és még mindig nincs se szakképzettsége, se diplomája és életében egy órát se dolgozott még.

Én ezt furcsállom a mai világban.

Nem furcsállom, de azt már igen akinek 20-26 éves korára már kb.10-15 ugynevezett komoly párkapcsolata volt.

Néha alig bírom ki röhögés nélkül, mikor 15-20 éves csitrik arról beszélnek, hogy párkapcsolatban élnek, a párom így, a párom úgy. Csak simán járnak, barátkoznak, probálkoznak. Hol van az még a párkapcsolattól, vicces.

Én 24 vagyok se munkám se kocsim semmim kisvárosban élek anyámmal lakok.

Ilyen háttérrel kicsit égőnek érzem leszólítani bárkit is.

Még ha be is jönnek a csajnak hosszú távon mit tudok én neki nyújtani, nem vagyok már tini hogy egy délutáni séta a parkban-nal elintézzem a dolgot.

Jó, tudom én vagyok a hibás hogy miért nem változtatok rajta, de nem olyan könnyű az.