Régebben jobban nevelték a gyerekeket?

Azért azt se felejtsétek el, hogy régen a gyereknek a születésétől kezdve ott volt az anyja (vagy fiúknál egy életkor után az apja) mellett 18 éves koráig, egész nap! Ha módosabbak voltak, azért, mert a nő otthon volt, ha nem, azért, mert segített az anyjának a házimunkában. Napi 24 órában ott tudott lenni legalább az egyik szülő, de gyakran mindkettő gyereket nevelni.

Ma meg 8-tól 4-ig dolgoznak 5-6 körül hazaesnek a hullafáradt szülők, persze, hogy már nincs erejük abban a kevés szabadidőben a hisztis gyerekkel ellenkezni.

Pont ezt írtam a házimunkánál! Hogy a szegényebbeknél a kicsi gyerek is már segített a szülőnek, ott volt mindig mellette, együtt voltak a nap nagy részében.

A gazdagoknál meg ott volt a dada, aki tudott szintén figyelni rájuk rendesen!

Ma meg az óvodában ott van 30 gyerekre 2 óvónő, akik ilyen arányok mellett már annak is örülnek, ha életben tartják a gyerekeket, az iskolában nem nevelnek, csak tanítanak mindenféle lexikális marhaságra, a szülőnek pedig nincs energiája/ideje közel se annyi, mint régen.

"Régebben jobban nevelték a gyerekeket?"

Régebben a gyerekeket vagy elhanyagolták, vagy ütötték-verték minden kis "hibáért". Az eredmény vagy egy lumpen elem lett, vagy egy szerencsétlen neurotikus.

" Tömegközlekedésen, boltban, utcán, túl sok olyan eseményt látok, ahol a szülő képtelen kezelni a gyerekét. Vajon mi ennek az oka?"

Az, hogy ez nem mindig egyszerű dolog, az egyszerű "megoldások" (jól elverni a gyereket, vagy pálinkás kenyeret adni neki, amitől bealszik) meg már kimentek a divatból.