Ez még visszafordítható?

Elsősorban ezt a férjeddel kell megbeszélned,mielőtt bedilizel.

Szerintem vegyen ki pár nap szabit a férjed,és menjetek el kettesben egy hétvégére kikapcsolódni.

Persze nem ártana a házas életetekért is tenni,mert ez nem normális így.

Aludjatok együtt,mint a normális házastársak!Ha a gyerek külön alszik tőletek,az a normális!

Nem viccből mondom, röpke 15 - 20 év, és újra saját magad leszel. A gyereked legyen az első. A férj kiszolgálása nem kötelező. Tisztázni kell vele, hogy miont háztartási alkalmazott vagy-e jelen, vagy mint szeretett szerelmes társ. Ha az előbbi, akkor bizony godnolkodni kell azon, hogy felmondod a munkaviszonyt vele.

Ami a szexet illeti, az még nagyon is jóra fordulhat. Ha nagyobbacska lesz a ygerkő, és kevesebb a kötelezettség, te is létezel majd a magad személyében, és elképzelhető, hogy a férjed újra belédszeret.

Persze!

De!Sajnos ez ilyen időszak.Én is így voltam.22 évig külön aludtunk,először a gyerekek,majd más miatt.Eltávolodtunk,elmaradtak az ölelések,puszik, néha szex...majd megcsalt a férjem,és mindent átértékeltünk, újból kezdtük a házasságot.Nem váltam el tőle emiatt,pedig nagyon kikészültem de kellett ez a "pofon",hogy helyrerázódjunk...

Jobb minden mint huszonévesen...

A szex is! Együtt alszunk, bár azóta is horkol a férjem:9

A gyerekek felnőttek,miénk a világ!

Fel a fejjel,lesz még jobb is!:)

Beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni!

Ha probléma van egy párkapcsolatban, akkor ne a Gyk-ra írj, ha nem ülj le a pároddal és beszéljétek meg!

Nem igaz, hogy egy gyerek mellett nincs idő egymásra! Van! Korán lefekteted és bebújsz api mellé! Api sem minden nap dolgozik, ugye? Na, akkor előtte este sokáig fent lehet maradni.

Olykor olykor hívjatok pesztonkát (nagyi, hugi, akárki), és az este legyen a tiétek.

Akik ezt nem tudják megoldani, azok nem is akarnak tenni igazán magukért...

"de nem hiszem, hogy változtatni tudunk rajta" - először is ezen a hozzáálláson kell változtatnod: hinned kell, hogy tudsz tenni magadért, magatokért. A lényeg, hogy közösen tegyétek. Kezdd onnan, hogy közlöd a pároddal, ha nem vette volna észre eddig, hogy neked ez így nem jó. De ne tálalj rögtön megoldást is, főleg ne úgy, hogy NEKI miben kellene változnia ahhoz, hogy neked újra jó legyen.

Dolgozzatok ezen közösen. Menjetek vissza a múltban és találjátok ki, honnan indul ez a mostani állapot, mi a gyökere. Mit nem tettetek meg, amit kellett volna - pl. amikor a gyereket a saját szobájába szoktattad, akkor miért nem költöztetek újra össze a pároddal, vagy sokan ott rontják el, hogy az apában nem tudatosítják az anyák eléggé, hogy a gyerek az övék is... pl. nem engedik fürdetni, pelenkázni, nem hagyják őket órákra kettesben, fél szemmel mindig figyelik gyanakodva, stb. Ti elkövettétek-e ezeket a hibákat?