Egy párválasztásnál mindig a szülők véleménye szerint kell választani, mindig nekik jók a megérzéseik?

Nekem az a meglátásom, hogy az embert talán a szülei ismerik a legjobban. Ebből pedig az következik, hogy ők, a tapasztalati fölényükkel és a gyermekük ismeretének birtokában képesek jobb döntést hozni, mint a poronty. Pláne azért is, mert ők inkább képesek objektív döntések meghozatalára, mint sem az éppen szerelmetes gyerkőc.

Ez az állapot szerintem egészen addig áll fent, míg a gyermek otthon él. Nyilván, aki elköltözik már 18 évesen és úgy telnek az évek, hogy az életét távol éli szüleitől, akkor ez már nem állná meg a helyét, de amíg egy háztartás van addig mindenképp. Legalábbis szerintem!

És ez kortól független. Lehet valaki akár 29 éves is ... Ha világ életében otthon éldegélt.

Ui.: Természetesen akadnak kivételek, ahol a szülő-gyermek viszony nem épp a legmegfelelőbb, vagy akár beszélhetnénk egy csonka családról is. Aztán vannak még önző, anyukák is, akik nem szeretnének egyedül megöregedni és így védekeznek az ellen, hogy a csemete kirepüljön a fészekből (30 évesen).