Mennyire igaz, hogy párválasztásnál az ellenkező nemű szülő mintája alapján választunk?

Nem tudom, nálam nem így volt, egyik irányba sem.

Ez az emlősök nagy részénél így megy, lehet benne valami. Például a lovak esetében a csődör is sokszor csak olyan kancát választ, amilyen az anyja volt. És annyira azért nem állnak messze az emberi ösztönök az állati ösztönöktől.

Nekem alkoholista és egy szemét az apám.A pasim abszolút nem ilyen.Sosem tudtam volna olyan pasit választani mint apám se külsőleg se belsőleg mert utálom.

Nekem egy elmebeteg súlyos depressziós gyűlölködő anyám van.Olyan feleséget keresek aki 100 százalék az ellentéte.Aki egy kicsit is hasonlít rá .....

Akkor én egy szellemmel járnék, mert még nem nagyon láttam az apámat.

Nálam sajnos ez van: apám elég sokat alkoholizált és néha be is bolondult, és pont egy ilyen társat szereztem magamnak, sőt 20 évvel idősebb is nálam. Igaz, nem olyan sokszor rúg be, de őrülten féltékeny típus és olyankor cirkuszol. Nagyon szeretem őt (nyilván nem amikor ilyen), de az a havi 1-2 balhéja elrontja a csodálatos időt amit együtt töltünk békességben és utazgatunk, sétálgatunk, éttermekbe, moziba járunk. Amúgy sokkal többet törődik velem mint amennyit a hülye apám törődött a testvéreimmel és velem egész életemben.

Nekem nincs bajom az apámmal, különösebb baj sincs vele, de nem kéne olyan pasi mint ő. Semmilyen téren. A párom inkább olyan mint én csak férfi változatba.

Pszichológiailag van benne ráció, nagyon is, de ez annál sokkal összetettebb dolog, hogy azt mondjuk, ez örök érvényű igazság. Az én apám pedofil, logikus, hogy nem ilyen férjet szeretnék.