Hogyan van ez, amikor azt mondják, hogy "a férjem nem engedi meg. "? Ilyenkor a férfi parancsol a nőnek vagy a nő alkalmazkodik és urának tekinti férjét? Sokszor hallom ezt a kifejezést. Pl. Férjem nem engedi meg, hogy kisminkeljem magam.

Elírtam bocs.

Az ilyet azokkal lehet megtenni, akik hagyják, mert félnek, hogy különben összeveszés lesz a dologból. A szüleim kapcsolata pl. ilyen. Ha apukám túl kihívónak tart egy ruhát (testhez simuló, vagy térdig ér, dekoltált, stb.), akkor közli anyámmal, hogy sürgősen vegye le, mert így nem megy vele sehova. Anya pedig szalad és átöltözik... Aztán persze anyám szomorú, mert jó alakja van (annak ellenére, hogy elmúlt 50, legalább 10 vet letagadhatna), de "zsákokat" kell magára aggatnia. Engem is próbált apám beidomítani, sőt, már a párom is, de mindig lereagáltam valamivel, és eszembe se volt átöltözni, úgyhogy leszoktak róla. Pl. "ez a ruha nagyon kövérít téged!" Válasz: "Mivel 54 kiló vagyok, úgy érzem, ez rám is fér." Egyébként a kövérít itt azt jelentette, hogy nagyon kihangsúlyozza a melleimet (nem azért, mert a köldökömig ért volna a dekoltázsa, hanem azért, mert testhez simuló volt).

Véleményem szerint a legtökéletesebb választ a tegnap 20:49-es hozzászóló adta meg. Pontosan erről van szó. A magyar nőkön múlik, hogy változtatnak-e ezen.

20:49 jól leírta.

Szerintem egy nő legyen olyan szinten önálló, hogy ne hagyja, hogy egy férfi parancsoljon neki! Főleg,hogy ne sminkelje magát... hát én tuti kibuknék! Mondjuk max ami belefér,hogy a pasi féltékeny egy kicsit, de hogy ő szabályozzon mindenben azt nem szabad megengedni,mert akkor a későbbiekben is a pasi azt hiszi hogy majd ő diktálhat! És ez egy életen keresztül elég rossz lenne!