Független, erős nő, aki megél párkapcsolat nélkül?
19 éves lány vagyok. Még nem volt párkapcsolatom. Pedig nagyon vágyom rá.
Sok fiúnak tetszettem és sok tetszett nekem is, de vmi ok miatt nem jött össze. Sokáig gondolkodtam, h mit ronthatok el, mi az amit rosszul teszek, de belefáradtam.
Eldöntöttem, h mindenkitől független, erős, magabiztos nő leszek. Tanulni fogok, mindent megteszek, h jó életem legyen, szeretnék külföldre költözni Londonba, szeretnék sikeres lenni. Mit gondoltok erről?
Másrészről nagy gondom a szex... Még szűz vagyok, de minden porcikámmal vágyom rá, és sajnos nem csak erre hanem az érintésekre, csókokra is. Ezt, h lehetn leküzdeni?
19/L
Nekem ugyan régebben sok fiúm volt, de aztán utána évekig senki. Nem tudom miért, nem voltam elutasító, meg semmi ilyesmi, csak valahogy olyan "állóvíz" volt az egész. Nem mondom, hogy nem zavart, mert tényleg egy idő után már nem volt jó ez így. Aztán valami hasonló elhatározásra jutottam, mint te. Hogy nem érdekel az egész, lesz ami lesz, én egyedül sem vagyok egy nagy nulla, én irányítom az életem, megvannak a céljaim, terveim. Láss csodát, amikortól nem csak úgy "lógtam a levegőben", hanem emelt fővel jártam a világban, akkor ismertem meg a férjem :) Ja, és amikor megismertem, egyáltalán nem úgy álltam hozzá, hogy "na itt egy pasi, össze kell jönnöm vele", szerintem ha így gondoltam volna, ma semmi nem is lenne közöttünk. Csak szimplán jóban lettünk, és pont azért, mert annyi mindenről tudtunk beszélgetni, mert nekem is akkor már végre olyan életem volt, hogy volt értelme arról is beszélni, nem csak önsajnálattal voltam tele.
Szóval én úgy gondolom, hogy a vágyaidat nem leküzdeni kell, hanem csak arról van szó, hogy ne mindig ezen kattogj. Ami érdekel, azzal foglalkozz komolyan, csináld azt, amit szeretsz. Egy kétségbeesett, elkeseredett, önmagát állandóan sajnáló nő egyáltalán nem vonzó személyiség.
Hát nem tudom... Nekem hosszú távon az agyamra menne egy olyan nő, akinek az önmegvalósítás már ki is merül a család terén. Egyszerűen nem tudnék egyenrangú társként tekinteni rá. Nekem nagyon fontos, hogy a párom ambiciózus legyen a munkája/karrierje terén, mert én magam is az vagyok.
Ami a te konkrét problémádat illeti, 19 évesen még semmiről nem késtél le, főleg nem a párkapcsolatok terén. Ez az egész eleve nem úgy megy, hogy eldöntöd, hogy lesz párod, vagy nem lesz, ez magától szépen adja magát.
Szerintem tanulj, kezdd el kiépíteni a karriered, a kapcsolat pedig majd kialakul magától, de ha meggondolod, ez eleve így logikus. Az, hogy mikor találod meg a megfelelőt, az nem rajtad múlik, a karriered pedig igen.
27/F
Szia! Nincs kedved ismerkedni? Még nekem sem volt komolyabb párkapcsolatom, csak kavarás de végre szeretnék egy komolyabbat, megnyílni a másik előtt.
Ha lenne kedved ismerkedni dobj egy levelet :)
18f
13:57 vagyok
Utolsó, ha gondolod te is írhatsz:)
Semmiről sem vagy lekésve!
Igazad van, tanulj sokat, de ne mondj le a párkapcsolat lehetőségéről!! Szerintem sem zárja ki a karrier a családot.. Nekem férjem van, és egy kisbabánk, és nagyon sikeres vagyok a munkámban! A férjem pedig büszke rám, és velem együtt örül az elért sikereimnek! Nem is értem, miért sínylené meg ezt a kapcsolatunk???
Mondjuk, ha van egy önző férfi, aki nem bírja elviselni, hogy a felesége sikeres(ebb) akkor elhiszem, hogy megsínyli a kapcsolatuk ezt az egészet, de úgy gondolom, hogy egy értelmes férfi, aki szereti a feleségét, minden bizonnyal örülni fog a párja sikereinek...
24/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!