Független, erős nő, aki megél párkapcsolat nélkül?

Én egyedül vagyok, és boldog vagyok. Tudom, majd többen kipszichoanalizálják, hogy nem is.

Okos ember tudja, hogy nem lehet kijelenteni, hogy egyedül egy ember csak szomorú lehet.

Persze vannak, akik bemesélik maguknak, hogy nem kell senki, így leplezve azt, hogy szerencsétlenek, de titkon vágynak rá. És vannak olyanok, akik csak párkapcsolatban léteznek, mert nem kedvelik önmagukat.

Ha te erre kényszeríted magad, és nem magától jön, akkor nem leszel boldog.

24/L

Eszedbe se jusson leküzdeni, nem leszel egészséges, se boldog, kiegyensúlyozott, ha elfolytani próbálod azt, aki vagy.

Ez, hogy eldöntöd, hogy te majd egy egyedülálló, magabiztos sikeres nő leszel, bocs de marhaság.. Ezzel inkább megkeseredett

Az ember társas lény. Ne törekedja arra, hogy mindenkitől független legyél. Van persze, aki lelkileg vagy egyéb módon sérült..., annál megérthető a kívülállóság. De úgy tűnik, te egyáltalán nem vagy olyan, hanem teljesen normális.

Van egy mondás, ami szerint az a gond, hogy falakat építünk, pedig hidakat kellene. Ne falazd be magad!!!!!!! :)

19 éves korodban már így gondolkodsz?

Hát nem tudom mennyire egészséges ha egy nő vagy férfi egyedül éli minden napjait és csak a karrierre koncentrál?!

Még egy férfi csak csak,de egy nő nem vágyna egy érintésre vagy egy csókra vagy hogy néha egy kicsit kényeztesse valaki?!Hát nem tudom de tudod,de szerintem egy befutott karrierista nő nehezen fog párt találni magának!De te tudod!Jól gondold meg hogy ezt akarod e!Mert későbbiekben nem biztos hogy kelleni fog bárkinek is egy karrierista nő,maximum egy jó dugásra!Én nem tudnék így élni,ráadásul ha van egy jó férjed,az mellett is lehet karriert építeni!

Nem lehet kategóriákba zárni sem nőt sem férfit.

Csak a mai filmek dömpinge akarja elhitetni velünk, hogy egy nő vagy sikeres karrierista vagy csak anyuka marad.

Én jogász lettem, de megutáltam. Menet közben valamikor megismertem a férjemet, aki aztán a lányom születése után nem sokkal meg is halt.

Az a szerencsém, hogy ugyan nem lettem karrierista és iszonyú sikeres, de tudok pénzt keresni és a lányom révén van saját családom is.

Nincsenek kategkóriák és csak sikeres vagy sikertelen emberek. Az élet vegyesen hozhat jót és rosszat.

Én a férjemet interneten ismertem meg, tetszett ugyan, de jobbról álmodtam. A valóság azonban az volt, hogy elkötelezzem magam mellette. Ki is tartottunk egymás mellett sokáig. Az a lényeg,hogy mindenkinek juthat társ, sajnos valamiben le kell engedni az igényeket.

Azt szerintem jól gondolod, hogy a nőnek is kell pénzt keresni, hiszen jöhetnek rosszabb idők is, mint nekem.

Nem kell erőltetni a karriert, a tanulás úgyis kevés hozzá, a karrier mitől is függ. Van erre egy jó mondás:

Légy jó helyen és jó időben.

Nekem ez nem sikerült, de pénzt keresni azért tudok.

Az idő és a körülmények sokszor magukról megoldanak mindent.

De a magánéletért is tenni kell lépéseket, nem maradj egyedül!

Még csak 19 vagy, nem késtél le semmiről.

Én 21 évesen leltem meg a barátomat és utána vesztettem el a szüzességemet.

Még te is megtalálhatod az igazit és lehetsz sikeres meg minden

Nem késtél még le semmiről :) És nehogy azt hidd, hogy te vagy a rossz, hiszen sok fiúnak tetszettél. Lehet, hogy ők voltak a félénkek. Ne aggódj! Amúgy én is félek a házasságtól, hiszen a nőt eleve nagyon sokan alacsonyabb rangúnak, butának gondolják és csupán a gyereknevelést, a házimunkát és a főzést szánják nekik egy házasságban. Hát nem! Ez egy elég konzervatív hozzáállás! Ha te okos vagy, és karriert akarsz, legyen! Hajrá! Én is azt akarok.

Viszont attól még lehet családod, egy jó férjed, szerető gyermekeid, miért ne? Ráadásul London egy jó hely iylen szempontból főleg, megmondom miért: a királyné ott a főnök, aki a npket segítő törvényeket hoz, pl. ha elválik egy házaspár és a gyerek a nőnél marad, akkor a férj fizetésének 80%-át megkapják. Tök jó, mi? Így a férjnek "érdeke", hogy kedveskedjen, ne csalja meg a feleségét, hiszen így 50-50% jut a házastársakra fejenként. Anglia egy jó hely! Én is gondolkodom benne! Hajrá!