Sziasztok. 10 év házasság után váltam el,egy 9 éves kislányom van,akire az igazi apja nem kíváncsi. Januárban megismerkedtem egy elvált férfivel,akinek nincs saját gyermeke.4 hónapja ismerik egymást.A kislányom a nevén szólítja,de a háta mögött mindenkinek új apukaként emlegeti,ill.így beszél róla. Nagymamától is megkérdezte,hogy kell a páromat szólítnia,aki viszont azt szeretné,ha a nevén szólítaná,mert nem ő az apja.Eddig azt hittem,teljesen elfogadták egymást,de ezen megrökönyödtem,hiszen összeköltözés előtt állunk és ebből úgy érzem,mégsem fogadta teljesen el.. van,volt valaki hasonló helyzetben? Egyébként sokat foglalkozik vele,figyel rá.
Nevén szólítja (4 éves lesz a csemete), de úgy emlegeti mindenkinek, hogy "az apukám" :) Nálunk ebből nem volt gond, olyanok, mint apa és fia. A vér szerinti apjával olyan régen találkozott utoljára, hogy nem is emlékszik rá.
A férjem meg úgy van vele, hogy mindegy, hogyan szólítja, ahogy a gyereknek tetszik. Ő a gyereket úgy emlegeti mindig, hogy "a fiam", maximum ha valaki rákérdez, akkor mondja, hogy a nevelt fia.
2011. júl. 10. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?
12/19 anonim válasza:
AZ fura. Nekem 8 évesen meghalt apám, igaz előtte sem akart, szóval előtte nem volt apám. Aztán később lett nevelőapám. És ő is, meg anyu is sokszor mondta, h szeretné, ha apának szólítanám. merthogy én a nevén szólítottam, és mostanáig így van. Volt, h még veszekedett is velem, h rosszul esik neki, h miért nem apának szólítom, miért a nevén. Egyszerűen nem ment.
Unokatesóméknál is a nevén szólítják a nevelőapát. de fura, h ő kifejezetten kéri, hogy a nevén szólítsa, mert nem az apja. Ez épp h fordítva szokott lenni.
20L
2011. júl. 10. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?
13/19 A kérdező kommentje:
22:09-es válaszolónak : nem a kereset függvénye az apa "minősége".. a vér szerinti apa tavaly ősszel látta utoljára,és sokszor én álltam a láthatás költségeit és sokszor levittem ajtóig a kislányt,aki akkor még menni akart az apjához,ma már nem hajlandó,mert az ital fontosabb lett a gyermekénél.
2011. júl. 10. 22:31
14/19 anonim válasza:
én is nevén szolitom de háta mögött új apukának:P 18L
2011. júl. 10. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
15/19 anonim válasza:
ma 22:26 vagyok. Belegondolva jobb ez, mintha ő akarná rátukmálni, hogy szólítsa apunak.
Én egyet értek azzal, hogy nem kell. Én se mondtam soha (pedig nálam szinte követelték).
2011. júl. 10. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
16/19 anonim válasza:
Kislányom apukája meghalt, amikor ő 5 éves volt. Tavaly januárban jöttem összea férjemmel. A kislány kb. 2 hónap után elkezdte apázni, de akkor azt mondta neki, hogy ne így hívja, inkább a keresztnevén. Ezen meg is lepődtem, mert előtte pár héttel épp ő mondta, hogy szeretné majd, ha a kislány így hívná.(neki sem volt gyereke) Aztán pár hónap múlva megint elkezdte. Azóta a kistesó is megszületett, és semmi gond. Olvastam egyszer, hogy Szinetár Dóráéknál is így volt, a kisfia apázta le a Bereckzi Zoltánt, aki visszautasította. Aztán egy idő múlva ő kérte, hogy hívja így, és már nagyon szégyenli. Szerintem nálatok sincs gon, csak furcsa lehet a párodnak, hogy van egy kislány, akinek ezentúl neki is gondját kell viselni, és hogy még apázza is, az kicsit sok most. (nem rossz értelemben). Nálunk is így volt , mint nálatok, és minden oké lett, ahogy telt az idő. Szerintem türelem.
2011. júl. 11. 09:19
Hasznos számodra ez a válasz?
17/19 anonim válasza:
Egy saját példát írok le, csak kicsit más helyzetről. Én apuztam ( meg anyuztam ) a szüleimet. Mikor megszülettek az én gyerekeim nem akartam , hogy engem anyuzzanak mert nekem az a saját szüleimet jelenti ( remélem érthető) tehát én anya lettem a férjem meg apa ( előző házasságából a fiai apuzzák). Tehát szerintem elég, ha más szinonimát kerestek, próbáljátok meg.
2011. júl. 11. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
18/19 anonim válasza:
Nekem anyumék 5-6 éves koromba váltak el..Rá 1 évre lett egy élettársa akit nagyon szeretek,de apának nem tudnám szólítani mert hát van egy vérszerinti apum..Aki igaz hogy ha 2 havonta felhív..Ha valaki megkérdezi hogy kivolt velem az a férfi..akkor azt mondom hogy nevelőapum...Apa mellett őt is ugyan úgy Apumnak tartom.Csak nem úgy hívom...Szerintem a szólításnak semmi köze a szeretethez...Megnálam van egy nevelőanya féleség is..Ő soha életbe nem tudnám anyának hívni..Anya az anya nálam...Nekem nagyszüleim is váltak..Mamámnak a voltférjét(apumkám apukáját) is ismerem meg a mostani férjét(apa nevelőapuja...van még két fia..)A mostani férjét hívom Papinak...Hiába nem az papám de teljesen úgy tekintek rá..Sokkal jobban szeretem mint a igazi papám mert a igazi papámat csak 9 éves koromba ismertem meg...Így hozzá nemkötődöm...A Papimnak(nem vérszerinti)a fiai pedig olyanok mintha tényleg a Nagybáttyáim lennének..Szóval itt viszont teljensen máshogy van..Ez szerintem attól is függ hogy mennyiidős a gyerek..Mert én beleszülettem abba hogy mamámnak ő a mostani férje..Szóval nekem már azt tanították hogy ő Papi..Apum és Nővére a nevén szólítja..De az unokák Papinak..Ez az összes unokatesómmal így van...
15/L
2011. júl. 11. 10:08
Hasznos számodra ez a válasz?
19/19 anonim válasza:
19 vagyok, 11 éve ismerjük egymást. Nekem sosem állt volna a számra az "apa" megszólítás, elejétől fogva a keresztnevén szólítom. Annak ellenére, hogy teljesen elfogadtam, és a "régi apámat" nem is tekintem igazi apának, hanem a mostohaapámat az "új apafigurának", de ettől függetlenül csakis a keresztnevén szólítom.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: