Milyen a Te legjobb barátod/barátnőd?

1. Igen létezhet, de semmi nem hullik csak úgy az ember ölébe. Szerencsés vagyok, mert 2 nagyon jó (mondjuk,h legjobb) barátnőm van, az egyiküket 20 éve, a másikukat 22 éve ismerem, most 23 éves vagyok :)

2.+3. sok volt, van, remélem lesz is. Az igazi barátság lényege szerintem az, h mindig ott vagy, ha a másiknak szűksége van rád, legyen az egy húzós egyetemi vizsga, egy temetés, egy eljegyzés vagy csak egy laza pletyizés.

4. Erre nem lehet jó választ adni. Rengeteg dolog van, ami tönkreteheti a legjobb barátságot is. Nekem az okozott problémát, h megbocsássak vmiért, amikor úgy éreztem, h cserben hagyott... De kisebb problémák akkor is voltak amikor a pasijával se veled, se nélküled kapcsolatban volt,én a pasi oldalára álltam, amikor 4szemközt voltunk (igaz, ha más kérdezett a dologról,akkor mindig a barátnőm mellé álltam, akkor is, ha úgy gondoltam, h rosszul cselekszik,de elmondtam neki újra, h szerintem hülyeséget csinál). Értelemszerűen úgy érezte, h ekkor én hagytam őt cserben... aztán mára megbeszéltük. Mondjuk nekünk abban is szerencsénk volt, h más-más anyagi helyzetben lévő családba születésünk ellenére a pénz nem okozott problémát a kapcsolatunkban, és aztán az sem, h az egyik barátnőm nem tanult tovább, én pedig igen.

1. Talán.

2. Legviccesebb: strandon voltunk, volt két srác, akikkel beszéltünk néhány szót. Majd mikor mentünk hazafelé biciklivel, pont elment mellettünk az a két srác, én hátranéztem utánuk, viszont nem vettem észre h előttem meg már sorompó van, és nekimentem. A bicikilimet nem tudtam leráncigálni róla. Nagyon ciki volt. Barátnőm persze majd meghalt a nevetéstől.

Legsírósabb: Ovis korunk óta ismerjük egymást, és elég közel állunk egymáshoz. Viszont volt egy időszak, amikor nagyon eltávolodtunk egymástól bizonyos okok miatt, amit most nem részletezek. Mikor ezeket megbeszéltük, akkor volt nagy sírás-rívás, meg persze kibékülés. :)

3. Buli.. egyik délután átmentünk az egyik szomszéd nagyvárosba, úgy volt, hogy az utolsó vonattal hazajövünk. A vonatot persze lekéstük. Reggel hat körül ment a következő vonat. Mondjuk úgy, h jól éreztük magunkat addig. :)

4. Tönkremehet. Lehet, hogy történik valami olyasmi, amit az egyik fél nem tud megbocsájtani, vagy ha mégis, akkor sem lesz már ugyanaz a kapcsolat. Vagy fokozatosan ki is hűlhet. Mindenki elkezdi járni a saját útját, és a végén a két út már csak ritkán, vagy soha nem fog összetalálkozni.

Én nem tudom, hogy létezik -e, mert még sosem éltem örökké, viszont azt tudom, hogy nekem két olyan barátom is van akiket én mindig is a legközelebb fogom érezni illetve engedni is magamhoz. Független attól, hogy az utunk szétválik és később már csak két hetente találkozunk vagy beszélünk egymással.

A legviccesebbet nem tudom, mert rengeteg vicces dolog volt főként az egyikkel.. Ő volt a gimiben is az osztálytársam. Volt, hogy több órát is mi züllesztettünk szét, azzal, hogy elővettük az én és én meg az Irén-t vagy épp a kontrollt vagy épp Mucsi Zoltán videóit és szétszakadtunk rajta a röhögéstől. Vagy épp másokat szajkóztunk halálra. Aztán játszottunk Pesten az Europark emeletén a Saturn előtt is az újfent megvett focilabdával. Az egyikőnk a lifthez állt és nyomkodta a gombot a másikunk pedig megpróbálta beívelni. Aztán 5 próba után csere. Kár, hogy a 2. 5ösnél már jöttek a rendfenntartók és életünkben először láttuk a lépcsőházat belülről. Pedig addig azt hittük, hogy az valami személyzeti cucc, de hát nem.

Aztán együtt tapasztaltuk meg azt a tényt, hogy hiába nincsenek írásba foglalva egyes szabályok, muszáj őket betartani illetve betartatni. A Rio-ba ugyanis nem engedtek be minket mackó nadrágba biciklivel.. Még akkor se, ha repült volna az István a két hegy zsebébe. Érthetetlen...

Aztán fiúk lévén, sírni nem szoktunk. A legszebb dolgok pedig maradnak az ellentétes nemű partnereink nevei mellett. Egymással max vicces dolgok történhetnek szerintem. Vagy esetleg komoly, sorsfordító dolgok (legyen az életbevágó), de szépek korántsem.

Nekem sajnos nincs olyan.

L/18

A legjobb barátnőm? Akit én annak tartok, egy nagyon jó ember, kedves, a légynek sem ártana, sokszor naiv, nem tud nemet mondani, rendkívül okos, szorgalmas, lelkiismeretes, segítőkész. Nem szeret a középpontban lenni, sokszor gyerekesen rajongó, otthon ülős, nehezen döntő, nagyon megbízható, hűséges, remek humora van.

Teljesen kompatibilisek vagyunk, a pozitív tulajdonságaink megegyeznek, a negatívok kiegészítik egymást. : )

Az élményeinket nem részletezném. A legszebb? Nincs legszebb, nekem már az is nagyon szép, ha csak vele lehetek. Legviccesebb? Ezekből sem lehet egyet sem kiemelni. Minden alkalommal, ha találkozunk, úgy szórakozunk, mint az ötévesek. Legsírósabb? Sosem sírtam vele, sosem voltam szomorú vele, mert vele nem lehet.

Legjobb, legvadabb, legrosszabb buli? Tart már itt ideje egy buli, ami egyszerre a legjobb, a legvadabb és a legrosszabb is, de nem írhatom ki. Mondjuk úgy, hogy mi is pengeélen táncolunk, amely nagyon éles, de eddig sikerült nem elbuknunk... Addig is rohadt jó élményeket élünk meg. Ha elbukunk, megtapasztalhatjuk a legrosszabbakat is.

Azt hiszem nekem sincs,pedig mindig ugy vágytam rá.Irigykedve olvasom olvasom az előttem szólókat,akik megtalálták.Valahogy mindig az olyanok találnak meg akiknek csak akkor kellek ha bajuk van,ha buli van meg ilyenek,akkor nem.Volt/van egy barátnőm akivel már 6-7éve jóba vagyunk.Ott voltam a családi gondjaiba,a válásánál,a gyerekelhelyéznél,amikor a férje kihajította 2 gyerekkel,alibiztem amikor összejött az új pasijával/aki az én párommal lett jóba/ meg ilyenek.Akkor kezdődtek a"gondok"amikor beépett a képbe egy harmadik.A gyerekeik osztálytársak,így minden nap találkoztak aztán szépen beépültek a beszélgetésekbe,kerti főzőcskébe stb.Aztán kiturtak szó szerint.Nem tudtam ugy menni,hogy ne legyenek ott,ha hívtam nálak voltak.Együtt jártak mindenhova.Egy ideig bírtam,és meg is mondtam,hogy ki nem állhatom őket,mert volt pénzünk és ezt éreztették is.Mindig velünk poénoskodtak,amit mi nem tartottunk annak és egy idő után már utáltunk menni,mert azt halgattuk mit vettek,mit csináltak együtt,milyen jót buliztak stb.nem mentem nem telefonáltam,aztán egy idő után leesett neki.Én meg elmeséltem,hogy mi a helyzet.Azt mondta,hogy ők csak azért vannak velük,mert szívességet tettek nekik és így viszonozzák,de ők se szeritek őket...

Már fél éve nem is találkoztunk,csak néha beszélünk telefonon.Valamelyik nap mondta,hogy ugye tudod mennyire hiányzol?Hát nem tudom mennyire ezek után.