Mit tegyek a fiammal?

Arról van szó,hogy túlhajtja magát.Nagyon nehéz körülmények között neveltem fel,ezért sokminden nem adatott meg neki,már egy normál családhoz képest.A szakmunkás iskolába járt,amikor azzal jött haza,hogy ő gépészmérnök akar lenni.Én nem támogattam az ötletét,hiszen nem tudom anyagilag segíteni,egyedül meg nem tudom,képes lesz-e fenntartani magát.Rengeteget dolgozik,sokszor hulla fáradtan esik be az ajtón,néz egy kicsit maga elé,aztán elindul tanulni.Másnap reggel meg úgy kell kivernem az ágyból,mert 4 órákat alszik naponta.Amúgy nagyon jófejű gyerek.Nagyon könnyen tanul.Az általános iskolát úgy kezdte,hogy már harmadikas szinten tudott olvasni,számolni.Óvodás korában már hírlapot bújta és sokszor engem kérdezgetett,hogy mit jelentenek ezek a szavak...Csak elkallódott kamszkoróban és most,mintha utol szeretné érni magát.És semmi más nem érdekli,csak,hogy egyetemre járhasson.Azt mondogatja,hogyha 30 évesen végzi el,akkor 30 évesen végzi el,de elvégzi.És tisztelem a kitartását,de félek,hogy rámegy az egész élete és nem lesz boldogabb utána.Bár azt is szokta mondani,hogy inkább lenne mérnök 80 000 forintért,mint betanított munkás.

Ti hogy kezelnétek ezt szülőként?

Köszönöm.