Miért nem hisz nekem a saját anyám?

Szerintem azzal, hogy állandóan lehazugozza, pont, hogy hazugságra fogja kényszeríteni. (Egyébként meg az, hogy biztos korábban már hazudott az anyjának, még nem indok, olyan ember nincs, aki sose hazudik, mindenki napjában többször is megteszi.) Az is hülyeség, hogy féltésből teszi, ez nem féltés, viszont tökéletesen szétcseszi a kapcsolatukat. Az én anyám is ezt csinálta, állandóan nyomozott utánam, leskelődött, soha nem hitt el semmit, egyszer véletlenül nem 8-kor, hanem 8.03-kor értem haza, hát a kapu előtt várt és ordítva lek..vázott. Aztán később eléggé aljas módszerekhez is folyamodott, pl. rám küldte a nagyapám egyik rendőr ismerősét, hogy félemlítse meg a pasimat, hogy szakítsunk, stb. Sosem lehetett őszintén beszélni vele, mert mindig visszaélt azzal, amit tudott. És hiába, azóta felnőttem, nem változott meg a véleményem a viselkedéséről és a nevelési módszereiről, azóta sem felhőtlen a viszonyunk, csak mivel ő az a típus, aki másoknak mindig vigyorog és eljátssza, hogy minden rendben, kifelé nem hirdeti. De még mindig nem bírja elviselni, ha más a véleményem mint neki, holott az élet legtöbb területén (talán a főzést kivéve) jóval több tapasztalattal rendelkezem mint ő, mégis, szerinte feltétel nélkül igazat kéne adnom neki, mert ő az anyám. Na tehát, ha valakinek ilyen a természete, azt nem lehet arra fogni, hogy félti, aztán majd később más lesz, mert nem lesz, mindig is gyanakvó és ellenőrző típus marad.