Mit csinaljak hogy jo legyen?

Nagymuterodékkal hívjátok a rendőséget azt nevelőfatert lecsukják jobbik esetben. v beszéljék meg(nagymamádék anyukáddal) h adjon be válópert.

remélem rátok nem emelt kezet.

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

[link]

Egyedül szerintem nagyon nehéz megoldani ezeket. Sokat segíthet, ha jó szakemberrel beszél az ember, olyanokkal, akik régóta ilyen területtel foglakoznak.

A fenti segélyvonaltól eltekintve is, én még két szakemberrel beszélnék:

1. Gyerekpszichológus

2. Gyámügyi előadó.

A gyerekpszichológus elmondaná, mennyire veszélyezteti a kisgyereket az, amit át kell élnie. Úgy tudom, a szakirodalom szerint igen súlyos veszélyeztetés az, ha a kisgyerek azt látja, hogy olyan embert vernek a szeme láttára, akihez ő kötődik, akitől ő függ. Az anyát ért bántalmazás akkor is igen súlyos érzelmi megrázkodtatás a gyereknek, ha őt magát nem verik.

A gyámügyi előadó nem feltétlenül venné állami gondozásba a kicsit, szerintem ennél ma már körültekintőbbek. Ez már -- remélem -- nem a kilencvenes évek. Szerintem ilyeneket tenne, hogy figyelmeztetne, meg rendszeres környezettanumányokat tartana, rendszeresen kijönne valaki az önkormányzattól, talán védőnő is kijárna. Szóval ,,jelzőrendszert állítana fel'', ahogy ők mondják. Ez estleg visszatartaná a nevelőapát. Vagy, ha mégsem, mindenesetre a dolog elgondokodtatná az anyát, hogy legalább a kisgyerek érdekében váljon/költözzék el, ha már a maga érdekében ezt nem is tenné.

Persze érthető, hogy az ember nem szívesen megy gyámhatóságra. A félelem oldása érdekében azt lehetne tenni, hogy névtelenül lehetne írni egy gyámügyi előadó e-mail címére (weben rá lehet keresgélni), és csak úgy előzetesen megérdeklődni, nagyjából milyen intézkedésre is lehetne számítani ,,élesben''. De szerintem a gyerekpszichológus is nagyjából meg tudja saccolni.

Valószínűleg ez nem akadály. Ha a gyerek szemtanúlya sajét anyját érő ütlegelésnek, az NAGYON súlyos veszélyeztetés, a gyámhatóság -- valószínűleg gyerekpszichológus meghallgatásával -- mindenképp eljárhat. Ebből a szempontból szerintem keveset számít, hogy vér szerinti apa-e vagy sem. Akár a felügyeleti jogát is megvonhatják, sőt, még a láthatási jogot is korlátozhatják, ha a gyerek érdeke megkívánja.

A napokban nekem is szükségem volt néhány forrásra, menyire szémít veszélyeztetésnek, ha a gyerek saját anyja bántalmazását látja. Az eredmény az, hogy NAGYON. Súlyos érzelmi abúzus. Azért, mert érzelmileg függ tőle.

Herczog, Mária and Kovács, Zsuzsanna: "A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése. Módszertani ajánlás tervezet IV. háziorvosok, házi-gyermekorvosok, védőnők, gyermekegészségügyi szakemberek részére", Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Országos Bűnmegelőzési Bizottság

[link]

Stewart, Charlina: "Domestic Violence and Kids. Effects of Witnessing Abuse in the Home, 2008,

[link]

A magyar forrásból:

,,Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja, bántalmazásának.''

Az angol forrásból nem érdemes idézni,mert az EGÉSZ erről a témáról szól. Egy részzetet mégis kiragadok:

“While simply watching violence is bad enough, watching the victimization of someone you depend on for protection and safety can be devastating.”

(Míg egyszerűen nézni éppen elég rossz az erőszakot, ugyanakkor az már egyenesen pusztító hatású [Rád nézve is], ha éppen olyan személy az erőszak áldozata, akitől függesz, védelmére szorulsz, és biztonságot vársz tőle)

Azért is gondolom még, hogy NEM kell félni a gyámhatóságtól, mert szerintem csak akkor kéne félni az állami gondozásba vételtől, ha a kistestvérnek nem lenne senki más rokona. De van, hiszen ott van a nagymama, akinél Ti is laktok.

Tehát mondju kel tudom képzelni azt is, hogy elhelyezi a gyámhatóság a kistestvért a nagymamánál. Édesanyád felügyeleti/láthatási jogát pedig annak megfelelően szabják meg, hogy képes-e a nevelőapa káros hatásától távol tartani a kicsit.

Persze nem merek részleteket mondani, hiszen nem ismerem a teljes hátteret. nem tudom,anevelőapa hajlandó lenne-e kezeltetni magát, ha mindezt látja. Nem tudom, hogy ,,csak'' részeg-e, vagy a részegségtől függetlenül is KEGYETLEN személyiség-e stb.

Szóval, alnyeg, sok mindentől függ, végül milyen intézkedést választanak.

Mindenesetre ha a nagymama nevelésre alkalmas (márpedig Te is nála vagy, tehát, gondolom, igen), akkor nem kell félni attól, hogy állami gondozásba vennék a kistestvért. Szerintem nem vesznek gyereket állami gondozásba, ha van gondozásra alkalmas rokon.

A feljelentéssel köbö lócitromot sem érsz,amíg nem folyik vér addig a rendőrség nem fog kimenni., családi erőszakra hivatkozhatsz,de semmit sem fog érni.Egyetlen megoldás ha elköltöztök,de ezt úgy is anyud fogja eldönteni és ahogy látom,ő dettó az én anyum.Nekem nagyanyám anyámra ráfogta,h lefeküdt xy-al,anyám mondta h nemapám megverte én akkor 3 hónapos voltam.Anya fogta magát és elköltözött velem nagyanyámékhoz,mindenki könyörgött h menjen vissza,még anyu bnője is,apám megígérte h soha többé nem üti meg.Anya beadta a derekát hazamentek mint egy boldog család,engem letett a kiságyba és jól összeverte,h h merte otthagyni.SZóvalitt anyudnak kell lépnie,az enyém 20 év alatt nem tett semmit,pedig beszéltem vele szépen csúnyán,győzködtem meg miegymás de semmi.Apám ilyenekkel fenyegetőzött régen h felakasztja magát,én modntam h leszarom,akassza,anya meg félt,h tényleg felfogja így megint maradtunk.

Ha anyud jót akar nektek megjön az esze és elköltözik a picivel és veled,vagyis viszi a picit nagyidékhoz..:))