Anyukák! Ti kibékülnétek a lányotok barátjával, aki egyszer rossz anyának és f@sszopónak nevezett titeket?

aki bármilyen okból az én anyámra ilyet mond, páros lábbal rúgtam volna ki, apám meg megcsapkodta volna kegyetlenül, pedig pici koromban elváltak.

a pasid, aki egy anyjakorú nőre ilyet mondott, egy utolsó suttyó. az én küszöbömet sem léphetné át életében, az biztos.

Te békülj ki a szüleiddel, de azt ne várd el, hogy a kik*csögöt tárt karokkal fogadják.

29/N

akárki ilyet mondana anyámra, azt puszta kézzel kínoznám és ölném meg.

bocs, de megvan a véleményem a barátodról.

egy ilyen bunkó fütyi miatt elvesztetted a családodat. pasid lehetett volna még 100, anyád és apád csak 1 van...

20:34 / 20:51 / 22:00

A történetben sok olyan dolog van, ami irreális. Nem szabdna így lennie, de nem gondolom, hogy kamuznál. Ezt írod: "Sajnos igenis jogos volt hogy rossz anya...". Ebből kéne kiindulnod. Miért volt rossz anya? Miért voltak rossz szülők? Mit rontottak el a nevelésedkor? Ha rendezni akarod a kapcsolatod velük, először erre kell megtalálnod a választ.

Nem számíthattál rájuk? Nem volt bizalmi viszony köztetek? Nem mutattak jó példát? Nem kaptál elegendő lehetőséget az önállóságra?

Miután megfogalmaztad, mi is volt pontosan a baj, próbáld megérteni és elfogadni az ő hozzáállásuk, mégha nem is szimpatikus neked. Mit akartak ezzel elérni? Milyen sérüléseik voltak, amelyek ezt a viselkedést hozták ki belőlük? Ha ez valamilyen szinten megy, akkor egyszerűen hívd fel őket, és beszélgess velük a párod nélkül. Te keveset beszélj, és ne győzködd őket semmiről. Hagyd hogy ők mondják a magukét, mégha nem is lesz könnyű neked. Ez az egyetlen út működik.

Ha viszont mai fejjel sem találod elfogadhatónak azt, amilyen szülők voltak, akkor még nincs itt az ideje, hogy kezdeményezd a békülést.

Én is azok táborát erősítem, akik nem tudnának mit kezdeni azzal a pasival, aki ilyet mond az anyjukra. Lehet akármilyen, Ő az anyukád! Ha nem tetszett a barátodnak a viselkedésük azt tisztességesen is meglehetett volna mondani. Hogy ők sem bántak vele szépen? Mégiscsak Ők a szüleid...ők neveltek fel. Alázat is van a világon. Meg aztán elgondolkodnék a helyedben, hogy kell-e nekem ilyen férfi aki a konfliktusait ocsmány beszéddel intézi el.

Addig békülj ki a szüleiddel, amíg megteheted. (Amíg élnek) De azt várd meg, míg szívből teszed, mert amúgy nem lennél őszinte. Csak nehogy késő legyen.

Üdv, 22N

Ez nehéz kérdés. Semmiféleképpen nem kellett volna anyudra ilyet mondania, ez nagyon csúnya dolog volt tőle.

Viszont ha a szüleid "ok nélkül" nekitámadtak, az sem jogos.

Sajna ezen nehéz túljutni, mert a párod kimondott olyan dolgokat amivel megsértette a szüleidet, viszont ők sem kezelték előtte jobban a helyzetet.

Talán lehet esély a békére, ha tiszta fejjel, felnőttként bocsánatot kér a párod, de nem lesz sosem felhőtlen béke.

Szerintem nem ütötte egyik mondatod a másikat. "rossz szülőknek tartom őket, de ki akarok velük békülni..." Előbbi lehet igaz, ismeretlenül nem tudom megitélni. Utóbbi meg teljesen természetes, de kettőn áll a vásár.

Miután annyi részletet nem mondtál, hogy megalapozottan lehessen kivülállóként dönteni a "kinek van igaza" kérdésben, csak sejtéseim vannak a helyzetedről. Mindenesetre megpróbálom beleélni magam két oldalról a helyzetbe:

Párod:

Van egy barátnőm, akinek a szüleivel annyira összeveszem, hogy végül a "rossz anya" és a "f@sszopó" kifejezést is hozzájuk vágom. Nem könnyű elképzelni, de bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges:

-temperamentumos vagyok

-rosszul bánnak/bántak a barátnőmmel

-bunkók velem

-úgy általában sz@r embernek tartom őket

-ők provokálják a vitát

-úgy ítélem meg, hogy ezzel a viselkedésemmel nem rontok a barátnőm helyzetén, cserébe kielégítem valamilyen értelemben az érzelmi igényeit azzal, hogy kiállok mellette, és egyértelmű számomra, hogy ő is ezt várja tőlem.

El tudom képzelni, hogy a ti helyzetetek épp ilyen, de az nagyon durva. Nézzük a másik oldalt.

Szüleid:

Van egy tizenéves lányom, aki körül sokat kering egy számomra ellenszenves fickó.

EZT EL TUDOM KÉPZELNI

A lányom beleszeret ebbe a bunkóba, és ezért goromba vagyok vele, és a lányomnak is megmondom a magamét.

EZT IS EL TUDOM KÉPZELNI, de akkor megbeszélem négyszemközt a lányommal, mi a problémám a sráccal, és acceptálom az ő érzelmeit.

A lányom hosszú ideje együtt van ezzel a sráccal, láthatóan szereti, de nekem még mindig ellenszenves, ezért bunkón viselkedem vele.

EZT NAGYON NEHEZEN TUDOM ELKÉPZELNI, és ha mégis, annak az az oka, ha észreveszek valami nagyon gyanús dolgot a háttérben. Ebben az esetben ezt azonnal elmondom négyszemközt a lányomnak.

Nem fogadom el a lányom döntését, aki évek óta együtt van a számomra ellenszenves sráccal, és ezért a lányommal megszakítom a kapcsolatot.

EZT SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM TUDOM ELKÉPZELNI.

Ezért élek a gyanúval, hogy a szüleidnél van a gond, de mivel nem ismerem a helyzetet, itélkezni sem tudok felettük.